A magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező dokumentumot írtak alá az Akác-koalíció tagjai, köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gödöllőn, a Szent István Egyetemen (SZIE) pénteken.
Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő, mint az Akác Koalíció „nagykövete”, köszöntőjében kiemelte: az együttműködők legfontosabb teendője annak megakadályozása, hogy az Európai Unió betilthassa az akácot. Az erről szóló viták a következő évre is áthúzódhatnak, s ezzel párhuzamosan az év második felében megkezdődik az unió erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is – emlékeztetett.
Az idén januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció célja a hungarikummá nyilvánítás mellett, hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.
A képviselő felidézte, hogy az akácot támadók szerint az akác önmagában is veszélyes, mint nem őshonos növény. „Ezt a logikát cáfolják a mai aláírók, akik között egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek és számos érdekképviselet szerepel” - mutatott rá, hozzátéve, hogy a tudomány és a közvélekedés kiáll az akác mellett.
Gyuricza Csaba, a SZIE mezőgazdaság- és környezettudományi kar dékánja megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem akarná száműzni például Hollandiából a termesztett tulipánt, vagy a hazánkban szintén nem őshonos kukoricát, rozst, zabot, őszi búzát.
A fehér akác alapvetően a magyarok fája – mondta. Hozzátette, az európai összterületen belül az akácállománynak több mint a fele Magyarországon található, és fontos szerepet tölt be hazánkban több területen is. A dékán emlékeztetett arra, hogy ha például az 1700-as években nem telepítik be, akkor az Alföld bizonyos részei ma már teljesen elsivatagosodtak volna. A pénteki eseménnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a hungarikummá válás és a közös fellépés jelentős muníciót adhat akár a hazai, akár az uniós döntések meghozatalakor.
Ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke a nak.hu kérdésére hangsúlyozta: a fehér akácnak nincs természetes kártevője. A sovány talajon is gyökeret ereszt, szárazságtűrő, hatásos a talajerózió ellen, csökkenti a klímaváltozás hatásait. Az akácerdőben otthonra talál számos növényi és állati életközösség, ezzel a biológiai sokszínűség fenntartását szolgálja.
Gazdasági haszna kiemelkedő, a vidék „kenyéradó fája”, több százezer vidéki munkahely fenntartója. Jó és olcsó tűzifa, kemény törzséből készülnek évszádok óta a legjobb szőlőkarók, oszlopok, kerítéselemek. Elsőrendű tulajdonságait a bútoriparban is használják, az organikus építészetben használt hajlított-rétegelt látszó épületfa alapanyaga is akác.
Virága és kérge gyógyszer-alapanyag, kiváló méhlegelő. A hazai méztermelés több mint 80 százalékát akácvirágból gyűjtik a méhek, ennek visszaszorulásával több ezer magyar család megélhetése forog kockán. Az akác élőterületének korlátozása súlyos károkat okoz a hazai méhpopulációban, ami a mezőgazdasági termelés biztonságát veszélyezteti.
Ifj Hubai Imre hozzátette: a kamara álláspontja szerint az akác védelme összeurópai érdek, ezért megkeresi és közös fellépésre ösztönzi az Európai Erdőtulajdonosok Szövetségét (CEPF), az Európai Fagazdaságok Szövetségét illetve a témában érintett szlovák, román és bolgár agrárszervezeteket.
A hungarikummá nyilvánítási kérelemhez mások mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a SZIE, a Nyugat-magyarországi és a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége csatlakozott, valamint kézjegyével látta el Glattfelder Béla.
Ifj. Pályi Zoltán erdőmérnök a magyar akác és az akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező petíciójához ide kattintva lehet csatlakozni.
(MTI/NAK; Fotó: Gyulai Tóth Zoltán)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön