Eredményesen zárult a hároméves SheepNet projekt. Az idei év januárjában, ennek folytatásaként, újabb 3 éves projektet indítottak el EuroSheep néven.
Az európai juhágazati termelés csökkenőben van, amelynek eredményeképpen az EU ma minden eddiginél több juhhúst importál. Ezért 2016 őszén útjára indították a HORIZON2020 program keretében támogatott, hároméves SheepNet (Sharing Expertise and Experience towards sheep Productivity through NETworking) nemzetközi projektet, mely összehozta Európa vezető juhtermelő országait, hogy új megoldásokat alakítsanak ki és már bevált, jó gyakorlatokat gyűjtsenek össze. A 2019 novemberében zárult projekt eredményeként Európa-szerte a mezőgazdasági termelők mind a termelésben, mind pedig a jövedelmezőségben már növekedést tapasztalnak, ami a fogyasztók számára is előnyös lesz.
A juhhús- és tejtermelés fontos gazdasági ágazat Európában, különösen olyan országokban, mint Írország, Franciaország, Olaszország, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság. Az EU összesen 85 millió, mintegy 830 000 gazdaságban található tejelő- és húshasznosítású juhállománya mellett ‒ a szintén projektpartner ‒ Törökországban további 33 millió juh található, mely állományméret nagyobb, mint Ausztrália és Új-Zéland juhállománya együttesen.
A magas európai juhállomány-létszám ellenére az EU juhhúsból mindössze 85 %-ban önellátó, ennek eredményeként az unió a világ második legnagyobb importőre. Az EUROSTAT adatai szerint az Európai Unióban 2000 óta a termelők száma 50 %-kal csökkent. Az elmúlt 10 évben a juhágazat termelékenysége ‒ az egyes országtól és az alkalmazott gazdálkodási rendszertől függően ‒ közel 40 %-kal csökkent.
Jean-Marc Gautier [Insitute De L’elevage (Idele), Franciaország], a SheepNet projekt vezetőjének álláspontja szerint különböző tényezők magyarázhatják ezt a csökkenést, de a legfontosabbak között szerepel a juhágazat alacsony termelékenysége, vagy az egy anyajuhra jutó felnevelt bárányok számának kedvezőtlen alakulása. E negatív tendencia ellenére azonban számos lehetőség áll rendelkezésre a juhágazat termelékenységének javítására, ugyanis a szaporaság fokozásával és a báránymortalitás csökkentésével javítható a gazdaságok jövedelmezősége és növelhető a juhhús-önellátási szint Európában.
A SheepNet projekt fő célja az volt, hogy az anyajuhok termelékenysége 0,1 anya/felnevelt bárány mértékben javuljon, mely 64 ezer tonnával növelheti az EU juhhústermelését, melynek hatására az önellátási ráta a jelenlegi 85 %-ról 92 %-ra emelkedhetne. Ezenkívül a gazdálkodóknak ez a 0,1 mértékű anyánkénti felnevelt „báránytöbblet” hozzávetőlegesen 10 eurós többletjövedelmet eredményezne.
Fenti cél elérése érdekében a SheepNet projekt keretében a gazdálkodók, a kutatók és más juhágazati érintett felek szorosan együttműködtek. A projektszereplők együttesen azonosították be a juhok termelékenységének és az ágazat jövedelmezőségének javítását szolgáló területeket és gyűjtötték össze a legjobb gyakorlati megoldásokat. A projekt számos lehetőséget kínált tehát a kutatók, a tanácsadók és juhtenyésztők közötti tudományos és gyakorlati ismereteknek az átadásához nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.
A projekt által összegyűjtött megoldások a takarmány menedzsmenten és állategészségügyön belül olyan témákra fókuszáltak, mint például a vemhesség utolsó szakaszában történő takarmányozás, a kolosztrum kezelés, valamint a báránymortalitás és a vetélés okainak feltárása, továbbá az asszisztált és mesterséges bárány felnevelés, vagy épp az anyajuhok test kondíció-mutatójának mérése.
A SheepNet projekt a gyakorlat-vezérelt innovációról és a gyakorlati tudásmegosztásról szólt és a juhok termelékenységének javítását szolgáló innovatív technológiák és gyakorlatok bevezetését és terjesztését segítette elő. A program keretében 42 megoldás, 88 tipp és gyakorlati praktika valamint 22 tájékoztató anyag keletkezett. A munka eredményeként a projekt hivatalos weboldalán összesen 780 szakmai cikk, videó és gyakorlati megoldás jelent meg 6 különböző nyelven. Az összegyűjtött anyagok mindegyike átfogó információt tartalmaz az adott gyakorlati megoldás alkalmazásának várható költségeiről és előnyeiről, a szükséges előfeltételekről, valamint a tényleges gazdálkodói visszajelzésekről egyaránt.
A „többszereplős” ‒ alulról felfelé és fentről lefelé egyaránt építkező ‒ és a transzdiszciplináris, azaz több tudományterületet érintő megközelítésre törekvő projekt 3 éves programjának keretében 35 nemzeti workshopra és 5 nemzetközi szakmai találkozóra, valamint egy záró szemináriumra került sor. A tudásátadási tevékenységek során 19 sajtóközlemény, 143 cikk, 120 videó és 33 infografika került összeállításra, melyek a különböző közösségi média platformokon (Facebook, Twitter, LinkedIn, Youtube) kerültek terjesztésre.
A projektpartnerek bíznak abban, hogy a 3 éves program által hozott eredmények, változások vonzóbbá teszik a juhtenyésztést mind a jelenlegi, mind pedig a következő generáció gazdálkodói számára.
Az eddigi visszajelzések alapján elmondható, hogy a SheepNet projektnek már most is nagy hatása van, a gazdálkodók ugyanis alkalmazzák az állományok termelékenységének, a munka hatékonyságának és a gazdálkodások jövedelmezőségének javítását szolgáló gyakorlati megoldásokat és praktikákat.
Az idei év januárjában, a SheepNet projekt folytatásaként, újabb 3 éves projektet indítottak el EuroSheep néven. A projekt célja egy EU/nemzetközi juhtenyésztéssel foglalkozó tematikus hálózat létrehozása, mely fő fókuszterületein, a takarmányozáson és az állomány menedzsmenten, valamint az állategészségügyön keresztül célozza meg a juhágazat jövedelmezőségének növelését.
A SheepNet projekthez kapcsolódó korábbi cikkeink itt, a EuroSheep projekthez kapcsolódó cikkeink pedig itt érhetőek el.
Forrás: European Commission - New ways to increase Europe's sheep population and sheep profitability
NAK/Borovka Zsuzsa