Évi 300-350 milliárd forinttal is növelhető a magyar agrárium kibocsátása a precíziós technológiák széles körű alkalmazásával – mondta Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója a „Drónok a mezőgazdaságban” címmel május 28-án megrendezett konferencián és tanácskozáson Gödöllőn.
A precíziós gazdálkodással szakértők szerint évente Nyugat-Európában hektáronként 25-30 ezer forinttal nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, és ez az összeg Magyarországon elérheti a 65-70 ezer forintot is, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál.
– Ez az összeg a szántóföldi növénytermesztésben majdnem annyi, mint amennyit területalapú, vagy állatalapú támogatásból évente kapnak a gazdák – tette hozzá a NAIK főigazgatója.
Hozzátette, folyamatos a presszió a termelőkön, hogy a technológiai színvonal emelésével tartsanak lépést a kor követelményeivel, ebben a versenyfutásban kiemelt szerepet játszik a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) kutatási, fejlesztési és minősítési tevékenységével. A szakember szerint céljuk a digitalizáció komoly térhódításának elősegítése 5-8 éven belül a magyar agráriumban.
A főigazgató szavai szerint számos konferenciát szerveznek, hogy a technológiai újításokról pontos információkat kapjanak az érdeklődők.
– Erre azért is van nagy szükség, mert a rohamléptékű technológiai megoldások gyakorta megelőzik a jogi szabályozást; az ilyen nem kívánatos helyzeti zavaroknál pedig jobb minél gyorsabban tiszta vizet önteni a pohárba. Nem a precíziós gazdálkodásra történő átállás költsége a komoly tétel, hanem az a deficit, amelyet annak hiánya évről évre okoz az ágazatban – fogalmazott a NAIK főigazgatója.
A konferencia résztvevői megismerhették a szaktárca álláspontját a permezetődrónok használatának lehetőségéről, az időjárási helyzet okozta nehézségek közötti használatáról és arról is értesülhettek a jelenlevő szakemberek, hogy a drónok használatának elősegítése érdekében már elkezdődött a jogi szabályozás előkészítése, az Agrárminisztérium Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóság, valamint a drónok üzemeltetésével foglalkozó szakértők és fejlesztőmérnökök segítségével. Mint az a tanácskozáson is elhangzott ez a technológia olyan adatgyűjtést is lehetővé tesz, amely hozzájárul az engedélyezési feladat meggyorsításához.
(forrás: MTI/Magyar Mezőgazdaság)