A V4 országok és a térség további négy uniós tagországainak képviselőivel tárgyalt pénteken Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért és emberi forrásokért felelős biztosa. A megbeszéléseken szóba kerültek a 2020 utáni uniós agrártámogatások is.
Nincs áthidalhatatlan különbség Magyarország célja és az Európai Bizottság költségvetési elképzelései között, Európának továbbra is szüksége van a tagországok közötti fejlettségi különbségeket kiegyenlítő kohéziós politikára – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken sajtótájékoztatóján, a biztossal való egyeztetés után. Hozzátette, Magyarország olyan uniós költségvetést szeretne 2020 után, amely biztosítja azt a fejlődést, hogy Magyarország maga is nettó befizetővé váljon az azt követő költségvetési időszakban.
Mint mondta, a nyolc ország képviselői egyetértettek abban, hogy szükség lehet uniós befizetéseik növelésére, és nem zárkóztak el attól, hogy a bruttó nemzeti jövedelemmel (GNI) arányos befizetéseiket 1,1 százalékra növeljék. Közös érdeknek nevezte a bürokráciacsökkentést, ezért egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb ügyintézést és költségvetési megvalósítást szorgalmazott. Az eddigi kohéziós politikát sikeresnek nevezte, de figyelmeztetett, hogy a kohézió folyamata még nem ért véget, az Európai Bizottságot pedig ambíciózus költségvetés kidolgozására biztatta.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy a kohéziós politikával a befizetők és a felhasználók egyaránt jól jártak, Közép-Európa pedig teljesítette a kötelezettségeit. Hangsúlyozta, hogy Magyarország és a régió nem segélyre és mások pénzére pályázik, hanem együttműködést, befektetési lehetőséget ajánl.
– Ha a nyugat ebbe a régióba fektet, azzal az egész kontinens versenyképességét erősíti – tette hozzá.
Lázár János kiemelten fontosnak nevezte a növekedési tartalékkal rendelkező országrészek fejlesztését, valamint Magyarország részesedését az agrárpolitikai kedvezményekben.
Oettinger és Lázár
A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel való tárgyalására Oettingert elkísérte Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos is. A megbeszéléseken a nemzetgazdasági miniszter kifejtette: Magyarország alapvető érdeke a kohéziós- és agrárpolitika uniós forrásainak megőrzése, ezért a V4-es országokkal együtt nem támogatja azok csökkentését, ahogyan a magyar munkavállalókat hátrányosan érintő kiküldetési irányelv módosítását is aggályosnak tartja. Varga Mihály Marianne Thyssennel folytatott tárgyalásán elmondta: a magyar kormány számára elsőrendű fontosságú a munkavállalók védelme, ezért elfogadhatatlan, hogy a bizottság új javaslatcsomagja bonyolult ellenőrzési és adminisztratív kötelezettséggel sújtaná a magyar fuvarozókat, versenyképtelenné téve így azokat. Az Európai Szociális Alap 2020 utáni forrásfelhasználására Varga Mihály javasolta, hogy az alap a jövőben ne szűküljön le a munkanélküliség kezelésére, forrásainak fontos szerepe lehet ugyanis a munkaerőpiacot érintő további kihívások, így például a munkaerőhiány vagy a digitalizáció hatásainak kezelésében.
Günther Oettingerrel folytatott megbeszélésén az Európai Unió 2020 utáni többéves pénzügyi keretére vonatozó magyar álláspontot ismertette Varga Mihály. A miniszter szerint az Egyesült Királyság kilépése okozta finanszírozási hiányt, valamint az illegális bevándorlás jelentette többletköltségeket nem lehet a kohéziós- és agrártámogatások csökkentésével pótolni. Magyarország ezért - a V4-es országokkal közös álláspontot képviselve támogatja a tagállamok befizetéseinek növelését, egyúttal javasolja a költségvetés bevételi oldalát érintő új források vizsgálatát.
Günther Oettinger biztos megerősítette, hogy a pénteki tanácskozás résztvevői az uniós költségvetést érintő kérdések túlnyomó többségében már most egyetértenek. Hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia kilépése miatt a közös célokról nem szabad lemondani, az új feladatok miatt pedig fontos eredménynek nevezte a résztvevők hozzájárulását a befizetések emeléséről. A biztos kiemelte, hogy Európa versenyképességének és gazdasági erejének növelése, a szolidaritás és a fenntarthatóság szorosan kapcsolódik a kohéziós politikához és Lázár Jánoshoz hasonlóan a jogszabályi keretek egyszerűsítését szorgalmazta. Hozzátette: az EU-nak meg kell mutatnia, hogy nehéz időkben is képes a cselekvésre és az összefogásra, a jó kormányzásra.
(MTI)