Gazdaságfejlesztés

Mennyi forrás jut a magyar agráriumnak 2020 után? Javult-e vagy sem a mezőgazdaság állapota a támogatásoknak köszönhetően? Előnyös vagy hátrányos lesz az új közös agrárpolitika Magyarország számára? Ezeket a kérdéseket boncolgatták az Agrárszektor-konferencián.


2017. november 30-án és december 1-én immár ötödik alkalommal zajlott az Agrárszektor-konferencia, amelyről itt a nak.hu-n több részletben számolunk be. Elsőként az uniós közös agrárpolitikát érintő beszélgetéseket foglaljuk össze.


Az alap jó...


A témának különös aktualitást adott, hogy az Európai Bizottság éppen a konferencia előtt pár nappal ismertette a KAP-ban 2020 után bevezetendő változásokat tartalmazó jelentését. Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a kormány álláspontját ismertetve elmondta, nincs oka kételkedni a kormánynak abban, hogy az Európai Bizottság meg akarja védeni a közös agrárpolitikát, Magyarország pedig ebben partner lesz. Hozzátette, az erős Európa ugyanis elképzelhetetlen közös agrárpolitika nélkül, és továbbra is fontos a kétpilléres agrárpolitika fenntartása: ennek továbbra is kiemelkedő szerepe van a gazdák jövedelembiztonságának megőrzésében, és a családi gazdaságok érdekeit is szolgálja. A kormány úgy látja, hogy a vidékfejlesztési politika jelenleg kellő szabadságot ad a tagállamoknak, és ezt érdemes megőrizni.

A helyettes államtitkár szerint a jelentés tartalma jó alap, és immár el lehet kezdeni azokról tárgyalni, bár a költségvetési számok ismerete nélkül – márpedig ilyenek nincsenek a dokumentumban – nehéz lesz. Viszont könnyed, laza megegyezésre nem számít, sőt abban sem biztos, hogy 2020-21-től már az új KAP-szabályok lesznek érvényben, lévén olyan más jellegű ügyek is napirenden vannak vagy lesznek – a Brexit, a német kormányalakítási válság, a 2019-es európai parlamenti választás –, amelyek befolyásolják a KAP-ról szóló egyezkedést is. Szerinte elképzelhető, hogy 2020-22 között ideiglenesen még a most érvényes KAP-keretek között kell a gazdálkodónak tevékenykedniük.


Ha túl sok feltétel lesz...


Az elhangzott, hogy a mostani pénzügyi ciklusban 12,36 milliárd euró jut a közös agrárpolitikán belüli támogatásokra. A témával kapcsolatos pódiumbeszélgetés során Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese megjegyezte, olyan nagy meglepetést nem okozott a bizottsági jelentés, mivel berkeken belül közel egy éve ismertek az uniós vélemények, észrevételek. Azon az állásponton volt, hogy a Magyarországra jutó pénz reálértéken lehet kevesebb lesz a következő ciklusban. Ő is megfelelő kiindulási alapnak nevezte a tartalmát, és ha Magyarország jól használja ki a benne rejlő mozgási teret, akkor szerinte az új KAP óriási lehetőségeket rejt magában, ellenkező esetben pedig „magunkat büntetjük”. Mint mondta, a vidékfejlesztési támogatásoknál hosszú alkudozással alakul ki az egyes országokra jutó összegek, ebben pedig Magyarország nem áll túl jól. Felhívta a figyelmet ara, hogy önmagában a zöldítés meg fog szűnni, de ha valaki nem teljesíti a környezetvédelmi feltételeket, nem fog támogatást kapni. A feltételek folyamatos szigorításának ugyanakkor az lehet a következménye, hogy eljön egy olyan pont, amikor a mezőgazdasági termelőknek túl sok feltételnek kell megfelelni, és sokan lesznek, akik inkább nem kérik majd a támogatást.

Mezei Dávid szerint Magyarországnak továbbra is szüksége van az agrártámogatásokra, ugyanakkor azt is érdemes lesz figyelni, hogy a környező államok, például Románia vagy Lengyelország mennyit kapnak majd. Úgy vélte, az I. pillérben a társfinanszírozási mértéket valamilyen formában korlátozni kell. Hasonlóan vélekedett támogatások csökkenését jövendölő Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese, szerinte a legnagyobb probléma a társfinanszírozás, mivel Magyarország a mostani ciklusban e téren jelentős hátrányban van. Hozzátette, a tagállami hatáskör növekedése nem feltétlenül előnyös.

– Kormányzati oldalról az alapvető cél az lesz, hogy legalább ugyanannyi agrártámogatás legyen, mint amennyi eddig volt. A mennyiségi mellett a minőségi paraméterek is fontosak lesznek – mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Ezzel együtt szerinte nagyobb felelősség hárulna a tagállamokra is, ám ez csak látszólag nagyobb, erősen kontrollált és irányított tagállami felelősség várható.


Kinek jár, kinek jut?


Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója 10 százalék körüli csökkenést vár. A cégvezető szerint a legfontosabb kérdés, hogy a Brexit miatti kiesést a többi tagország fogja-e majd pótolni. Ugyanakkor hozzátette, hogy a támogatási pénzekre továbbra is szükség van: továbbra is az egész EU agrárjövedelmének jelentős részét teszik majd ki ezek a források. Ugyanakkor az országok közötti támogatásiszint-kiegyenlítődést kedvezőnek nevezte, de hozzátette, hogy a társfinanszírozás megjelenése nagy veszély, valószínűleg ezt nem Magyarországra fogják szabni. A Bonafarm vezetője úgy gondolja, hogy a magyar költségvetésnek el kell különítenie összegeket arra, hogy az EU-s támogatásokat kiegészítse.

Azzal többen is egyetértettek, hogy a hazai gazdák jövedelmének alakulását alapvetően határozzák meg a hozzájuk különböző jogcímen érkező támogatások. Feldman Zsolt érzékeltette, az állattartó és növénytermesztő ágazat adózás utáni eredménye ezek nélkül folyton negatív lenne. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatásokkal sokan vissza is élnek, merthogy nem valódi földművesként veszik fel azokat. Úgy vélte, az új KAP hozzájárulhat ahhoz, hogy tisztuljanak a viszonyok.


Van hova fejlődni


De miként is sikerült „termőre fordítani” a kapott támogatásokat? A konferencia közönségszavazásának eredménye alapján a résztvevők– közel 800 fő – többsége (51 százalék) úgy gondolta, hogy a magyar agrárgazdaság nagyjából ugyanazon a szinten áll, mint 2014-ben, azaz a jelenlegi kormányzati ciklusban látványos javulást nem sikerült elérni.

Balról jobbra: Papp Gergely, Máhr András, Mezei Dávid, Feldman Zsolt, Csányi Attila

 

Ugyanakkor Mezei Dávid szerint – mint előadásában utalt rá – 2010 és 2016 között jelentős fejlődésen ment át a magyar mezőgazdaság, ennek kiemelkedő szerepe volt az utóbbi évek gazdasági növekedésében. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene növekszik, a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron szintén emelkedik. 2016-ban a mezőgazdasági kibocsátás értéke 4,4 százalékkal volt magasabb az előző évhez képest, ezzel Magyarország az EU legjobbjai között van. Az agrárexport 6 év alatt 37 százalékkal nőtt, az agártermékek a magyar külkereskedelmi aktívum közel harmadát adják, egyre nagyobb az exportban a feldolgozott termékek aránya is. A mezőgazdasági beruházásokkal párhuzamban bővült a mezőgazdasági foglalkoztatás is, 217 ezer főt foglalkoztatott az ágazat a tavalyi évben. Mint mondta, a fejlesztési támogatásokra ugyanakkor a magyar mezőgazdaságnak továbbra is szüksége van: a kormányzat álláspontja szerint fontos, hogy minél nagyobb arányban legyenek jelen ezek a támogatások azért, hogy megőrizzük és tovább növeljük versenyképességünket Európán belül és kívül is.

Persze a kormány sem rózsaszín szemüvegen keresztül nézi az agrárium helyzetét – Mezei Dávid ugyanis felsorolta azokat a területeket, amelyekben hiányosságot észleltek, és amelyeknél további fejlesztések szükségesek. Ilyen például az állattenyésztés: érdemben csak a szarvasmarha-ágazatban javult az állatlétszám. Hasonlóan javulni kell az öntözésben: az öntözött területek nagyság az EU-átlagtól is elmarad, mi több, idehaza azokat a földeket sem öntözik, ahol lenne rá lehetőség. Az előrelépés érdekében készül az öntözésfejlesztési stratégia. Szükséges az integráció erősítése – Mezei Dávid szerint a kkv-k és családi vállalkozások akkor maradhatnak életben és versenyképesek a nemzetközi piacokon is, ha közös beruházásokat hajtanak végre, illetve összefognak a termelés, a feldolgozás és az értékesítés során is. Ugyancsak fejlődési pontnak nevezte az innovációt, mivel ma a tömegtermékekkel kevésbé lehet érvényesülni. Az államnak pedig szerinte a szabályozáson – különösképpen a környezetvédelmi szabályozáson – kellene enyhítenie, ezeknek segítőnek, támogatónak, nem pedig tiltónak, büntetőnek kell lenniük.


(nak.hu) (fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok