A Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kara 2017. október 5-én tartotta meg a „Magyar vidék - Perspektívák, megoldások a XXI. században" című I. Vidékfejlesztési Tudományos Konferenciát. Az eseményen a NAK is jelen volt.
Az Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézet által szervezett konferencia igen ambiciózus célt tűzött ki. A tanácskozás azért jött létre, hogy a magyar vidék folyamatai, problémái és fejlesztési lehetőségei iránt érzékeny és elkötelezett szakemberek egy tudományos fórum keretében vitassák meg a vidékfejlesztés kereteit, főbb perspektíváit és megoldási javaslatait. A rendezvény a gyakorlati és a tudományos élet metszéspontjában helyezte el önmagát: a vidékfejlesztés gyakorlati szereplői, alakítói és a tudományos élet reprezentánsai számára kínált lehetőséget a közös gondolkodásra és a hatékony problémakezelési módszerek felvázolására.
A konferenciát a házigazdák közül elsőkét Tőzsér János rektor nyitotta meg, aki kiemelte a kar tudományos konferenciák szervezésében meglévő hagyományait, emellett az urbanizáció rohamosan fokozódó jelenségét emelte ki. Lakonikus kérdésére („Mi lesz így a vidékkel?") Futó Zoltán dékán a gyakorlati oldal felől adta meg a választ. A SZIE-AGK vezetője a partnerség szerepét hangsúlyozta ki, amely már nem csak elméletben létezik a kar életében. A Tessedik Campus a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatóságával és a megyei kormányhivatallal kötött stratégiai együttműködést, és ez már konkrét, a megyei agrártársadalmat és a vidéket érintő egyéni és közös feladatok ellátásában is realizálódik.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a sikeres mezőgazdaság fontosságát aláhúzva, az ágazat multifunkcionális szerepkörét, valamint a nemzetbiztonsági vonatkozásokat is ismertette. Ezen kívül az agrár-utánpótlás fejlesztésének megkerülhetetlen kérdését is érintette.
Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke a stratégiai megállapodás szellemében tájékoztatta a jelenlévőket a megyét érintő demográfiai problémákról, a helyi erőforrások fenntartható, népességeltartó és -megtartó használatáról. A megyei elnök a NAK új filozófiai alapjairól is szólt. A szervezet napjainkban a legkisebb településeken is jelen van, a további megyei tervek a szolgáltató központok beindítását, a jégkár-elhárítási rendszer telepítését, valamint a duális képzés fejlesztését érintik.
Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár ,,Vidékfejlesztési Program - Gazdaságfejlesztés, vagy társadalompolitika?" címmel tartotta meg előadását. A hazai agráriumot és rurális tereket érintő fejlesztési program szerkezeti összefüggéseit mutatta be, valamint a Közös Agrárpolitika jövőbeli pénzügyi keretének forgatókönyveit, ehhez kapcsolódva pedig a magyar érdekeket érintő főbb megfontolásokat ismertette.
A Tessedik Campus számára fontos és stratégiai irányvonalról prezentált ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara agrár-vidékfejlesztésért felelős alelnöke. A mezőgazdasági vízgazdálkodást (is) érintő globális problémákra reagálva hazánk öntözésfejlesztési stratégia megalkotását tervezi több minisztérium és háttérintézmény bevonásával. A stratégia célja a termelés és a minőség stabilizálása és növelése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, mint létfontosságú rendszerelem biztonságba helyezése a klímaváltozás hatásaira reagálva, valamint a felszíni vizek hazánkban történő tartása a minél nagyobb arányú felhasználás végett. A stratégia részeként a kamara vállalta, hogy 2014 után az öntözésfejlesztés megvalósítása szempontjából reális területeken újra felméri a vízigényeket. A felmérés eredményeként jelölik ki azon pilotprojekteket, amelyeknél elsőként indulhat meg az állami támogatás melletti termelői beruházás, valamint a meglevő állami és közületi csatornák felújítása és fejlesztése. Emellett az aszálykezelési programról ejtett szót, amelynek kialakítása párhuzamosan zajlik az OVF koordinációjával.
Lantos Gergely, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztály vezetője a minisztérium szerepvállalását ismertette a vidéki térségek fejlesztésében. A minisztérium vidékfejlesztéshez kapcsolódó eszköztárát mutatta be: a Tanyafejlesztési Programot, a Zártkerti Revitalizációs Programot, Nemzeti Értékpiramist és a Legszebb Konyhakertek Programot.
Végül, de nem utolsósorban Káposzta József, a SZIE-GTK dékánja a Szent István Egyetem vidékfejlesztésben betöltött szerepéről és stratégiai jövőképéről szólt. Elsőként a vidékgazdaságot érintő súlyos problémákra világított rá, majd az egyetemet és az agrár-felsőoktatást pozícionálta a főbb nemzeti stratégiák összefüggésében. A SZIE kiemelt célja, hogy a kárpát-medencei oktatási tér nemzetközi súlyú felsőoktatási intézményévé és tudásközpontjává váljon. A már meglévő bel- és külhoni képzési helyek, képzési struktúrák és K+F+I tevékenység mind-mind egyértelműen erre predesztinálják az egyetemet. Ugyanakkor a feladat beteljesítéséhez számos további stratégiai cél teljesítése szükséges, mint például az innovatív oktatási módszerek kifejlesztése és alkalmazása, nemzeti kiválósági központok, kimagasló kutatócsoportok létrehozása, a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez való hozzájárulás, vagy éppen az agrárképzési-kutatási területen meglévő piacvezető szerep megőrzése és erősítése.
A plenáris előadásokat a szakmai és a tudományos szekciókban zajló tanácskozás folytatta. A hat szekció lefedte a vidéki térségeket érintő problémákat, perspektívákat és megoldási javaslatokat. A főbb témakörök a helyi fejlesztést és a Leader-csoportok tapasztalatait, a közvetlen támogatások szerepét a vidékfejlesztésben, a mezőgazdasági technológiákat, a turizmus szerepét a vidékfejlesztésben, a város-vidék egyenlőtlenségek szerepét a magyar területi fejlődésben, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés aktuális trendjeit érintették.
(forrás: SZIE)