Az Agrárgazdasági Kutató Intézet rendszeresen közöl az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összetételéről, a főbb célokra történő felhasználásának aktuális állásáról, valamint a lízingcégek és az ágazati csődráták alakulásának helyzetéről tájékoztatást. Az idei első összesítés néhány napja jelent meg.
Az összefoglaló szerint az agrárium és a vidék fejlesztését támogató intézkedésekre összességében 647,3 milliárd forintot fordítottak 2016-ban. Ez az összeg 145 milliárd forinttal maradt el az előző évitől, amely csökkenés a vidékfejlesztési programokra folyósított, mintegy 255 milliárd forinttal kisebb támogatási összegnek tulajdonítható. Emellett a piaci és egyéb támogatások keretében kifizetett összeg is mérséklődött, megközelítőleg 3 milliárd forinttal. A csökkenés hátterében főként az agrárpiaci támogatások, azon belül is a borászati ágazat támogatásának mérséklődése áll, míg az egyéb uniós támogatást kiegészítő támogatások érdemben nem változtak.
Ezzel ellentétben a közvetlen termelői támogatásokra az eddigieknél magasabb nagyságrendben történtek előleg kifizetések az év végén, ezáltal a 2016-ban folyósított 486,7 milliárd forint támogatás több mint 100 milliárd forinttal haladta meg a 2015. évi közvetlen támogatások összegét. Emellett a nemzeti támogatások is bővültek, összességében 13,1 milliárd forinttal, így a nemzeti támogatás jogcímein együttesen 98,7 milliárd forint támogatásban részesültek a kedvezményezettek a 2016. évben.
A termelőknek nyújtott közvetlen támogatások jelentős bővülése és a vidékfejlesztési támogatások keretében kifizetett kevesebb összeg a közvetlen támogatások agrár- és vidékfejlesztési támogatásokon belüli arányának számottevő növekedését eredményezte. Míg a közvetlen támogatási jogcímeken megvalósult kifizetés a korábbi évben az agrárium és vidék fejlesztését szolgáló támogatások közel felét képezte, addig a tárgyévben annak 75,2 százalékát tette ki. A nemzeti támogatások aránya az összes támogatáson belül szintén növekedett összességében 4,1 százalékponttal. A piaci és egyéb támogatások részaránya változatlanul alakult, szemben a vidékfejlesztési és halászati programok részesedésével, amely 36,7 százalékról 5,5 százalékra csökkent a 2016. évben.
Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretében folyósított 647,3 milliárd forint támogatási összeg 81,9 százaléka (530,4 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 18,1 százalékát (116,9 milliárd forint) pedig hazai költségvetésből fizették ki. Az uniós társfinanszírozással megvalósult támogatások esetében az uniós kifizetések aránya mintegy 60 százalékot tett ki, míg a támogatások további 40 százalékát nemzeti költségvetésből folyósították.
Az állattartóknak is jutott forrás
A közvetlen termelői támogatások keretében megvalósult kifizetés a jogcímek tekintetében jelentősen módosult a 2015. évhez képest. Az elkülönített és különleges támogatások, illetve a szerkezetátalakítási jogcímekre 2015-ben még folyósítottak támogatási összeget, azonban 2016-ban már nem történt kifizetés. A 2015-től újonnan megjelent közvetlen támogatási jogcímekre 2016-ban indultak meg a kifizetések. A gazdálkodóknak a 2016. évben folyósított mintegy 487 milliárd forint közvetlen támogatás az előző évben kifizetett összeget több mint 100 milliárd forinttal haladta meg.
A közvetlen támogatásokra folyósított összeg továbbra is jellemzően területalapú támogatás formájában (51,6 százalék) és a zöldítési komponens keretében (31,7 százalék) jutott el a kedvezményezettekhez. A zöldítés támogatás jelentős része – amely 2016 első fél évében került kifizetésre – a korábbi évhez kapcsolódik. A 2016. termelési évhez a támogatások kisebb hányada (30,8 százaléka) köthető, emellett a kifizetések egy további része áthúzódik a 2017. évre. A közvetlen támogatási jogcímek között a két fő jogcím mellett a termeléshez kötött támogatások domináltak, amelyekre együttesen a 2015. évi hasonló támogatások összegének közel kétszeresét (181,6 százalékát) 37,3 milliárd forintot folyósítottak.
A 2014–2020-as tervezési és programozási időszakban a közvetlen támogatásokból krízistartalékot kell létrehozni a mezőgazdasági termelési és értékesítési válságok kezelésére, amely az egy termelőre eső közvetlen kifizetések 2000 eurót meghaladó összegének csökkentésével valósul meg. Amennyiben a kríziskezelésre létrehozott tartalék nem kerül felhasználásra a pénzügyi év végéig, úgy az a gazdálkodók számára kifizetésre kerül. Ennek értelmében 2016-ban 4,3 milliárd forint támogatást folyósítottak a gazdálkodóknak Pénzügyi fegyelem visszatérítése jogcímen.
Részletes elemzés itt olvasható.
(forrás: AKI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön