Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Hatékonyságnövelési kényszer nehezedik az agráriumra, melyre jó válasz lehet az új technológiákat értő és használó agrárszakemberek képzése. A K&H Bank szerint a hatékonyságnövelés három fő iránya a technológiafejlesztés, a mérethatékonyság és a humánerőforrás tudásszintjének növelése.

Lezárult az agrárképzést nyújtó egyetemek és főiskolák hallgatói számára, az idén harmadik éve meghirdetett K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat. Idén nyolc fiatal agrárhallgató részesült szakmai elismerésben hétfőn Budapesten, és összesen 1,2 millió forint anyagi támogatásban. A pályázat célkitűzése, hogy anyagi támogatással segítse azokat a fiatal hazai agrárszakembereket, akik kutatómunkájuk során az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt.

Patrick Van Overloop, a K&H üzleti ügyfelek divízió vezetője kiemelte: kihívások bőven akadnak a szektorban. A bank ezért is kíván hozzájárulni a magyar agrárszektornak a tudásmegosztását és a hosszú távú fenntartható fejlődését elősegítő folyamataihoz. Ezt szolgálja a K&H agrárklub, amelynek egyik kiemelt témája az ágazat hatékonyságának javítása. De a pénzintézet felkarolja a fiatal, tehetséges agrárszakembereket is. Ezért indította el a bank a fenntartható agráriumért elnevezésű pályázatát 2015-ben.
Hozzátette: a K&H Bank Zrt. számára az agrárium hagyományosan kiemelt terület, ezért már hosszú évek óta kiemelt partnere a bank a mezőgazdasági szektornak. A pénzintézet az agrárüzletág vezető bankjaként, 2016-ban az agrárszektorban 27 százalékos, míg az agráriumban és élelmiszeripari szektorban együttesen 22,6 százalékos piaci részesedést ért el. Ezek a számok jól mutatják a K&H eredményeit, de rávilágítanak felelősségére is az agrárszektorral kapcsolatban.

Tresó István, a K&H agrárüzletág fejlesztési főosztályának vezetője azt hangsúlyozta, hogy 2050-re mintegy 9 milliárd ember élelmiszer-szükségletét kell megtermelni. Ez azt eredményezi, hogy a jövőben a hasznosítható mezőgazdasági terület fajlagos, egy főre jutó mérete a korábbi 0,3 hektárról közel a felére, 0,16 hektárra fog csökkenni.
Emellett közgazdasági versenyhátrány is nehezedik Magyarországra, hiszen az uniós közvetlen kifizetésekből a versenytársak egy része közel 30 százalékkal magasabb EU-s támogatást kap. Magyarország az EU-27 átlagának 90 százalékát kapja hektáronként.
– Ezt a hátrányt csak hatékonyságnöveléssel lehet kompenzálni – mondta el Tresó István.

A bank agrárgazdasági előrejelzése szerint rohamléptekkel kell fejlődnie a termelés hatékonyságának. A jelen helyzetben a magyar mezőgazdaság képtelen erre. A közvetlen területalapú támogatások rendszere leépülhet, vagy legalábbis alaposan csökkenhet a 2014-20-as uniós pénzügyi ciklust követően. Ez akár drámai hatással is járhat a magyar agrárium számára. Az EU-27-ben a mezőgazdasági össztermelés közel ötöde (19 százalék) származik uniós forrásból, miközben hazai szinten a támogatások hozzájárulása a nettó hozzáadott értékhez eléri az 50 százalékot. A magas támogatottság ellenére a magyar termelékenység évente mindössze 0,5 százalékkal bővült 2005-2013 között, miközben az EU-13-ak több mint 2 százalékos növekedést produkáltak.

Ez azt jelenti, hogy lényegesen hatékonyabban termelnek, mint a magyar gazdák. Ha nincs támogatás, akkor a magyar agrárvállalkozások legalább fele nulla jövedelmezőséget, vagy veszteséget produkálna – áll a jelentésben. A dokumentum szerint Magyarországon a támogatások jelentős része a jelek szerint inkább tekinthető jövedelempótló és nem pedig fejlesztésösztönző forrásnak.
A hatékonyságnövelés három fő iránya a technológiafejlesztés, a mérethatékonyság és a humánerőforrás tudásszintjének növelése. A technika-technológia elérhető a magyarok számára és a méretgazdaságosság is megfelelő, de a szakképzettségben még van hova fejlődni. Komoly, új tudásbázisra van tehát szükség az országban, miközben az agrárszakma presztízse alacsony a fiatalok körében.

– Ezt a hézagot próbáljuk szűkíteni évről évre a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíj-pályázatunkkal, amelynek idei fókuszterülete a hatékonyságnövelés volt – mondta el Tresó István.
A főosztályvezető elmondta: a magyar mezőgazdaság hitelállománya jelenleg mintegy 380-420 milliárd forint. Ebből a K&H-nál van most 27 százalék. Ez az alap agrártermelésre vonatkozik, ha ehhez hozzászámítják az élelmiszeripart is, akkor ez az arány mintegy 22,5 százalék.

(MTI/K&H)