Talán soha többé nem lesz olyan kedvező alkalom a mezőgazdaságban beruházni, mint idén és jövőre – nyilatkozta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető elemzője.
A kedvező együttállást az uniós és nemzeti támogatások szintje és az olcsó hitelek adják, miközben a piaci árnyomás is arra ösztönzi az agrárium szereplőit, hogy nagyobb sebességre kapcsoljanak a beruházásoknál. A helyzet egyediségét jelzi néhány kutatási eredmény is. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint a termelők tavaly 82 százalékban saját forrásból finanszírozták a mezőgazdasági beruházásokat, 77 százalékuk önállóan szerzi be a termeléshez szükséges inputokat. Az AgroStratéga felmérése szerint 63 százalékuk egymaga értékesíti termékeit, a beruházási kedvet pedig a Takarék Agrárhangulati Index legutóbbi felmérése igazolja, amely szerint a következő egy évben az agrárvállalkozások mintegy 80 százaléka tervez beruházást.
– Többé nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy az épp elérhető támogatások, illetve pályázatok határozzák meg a beruházási döntéseket – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán. – Ehelyett arra van szükség, hogy az összes gazdaságnak legyen egy középtávú jövőképre és előrejelzésekre épülő megalapozott üzleti terve. Ugyan az ehhez vezető úton igénybe kell venni minden elérhető támogatást, de a fejlesztéseket a piaci igényeknek való megfelelésnek kell meghatároznia.
Az elemző úgy véli, aki így gondolkodik, annak azzal is tisztában kell lennie, hogy a támogatási rendszer nem marad fenn örökké. Március végén a vidékfejlesztési program utolsó pályázatait is kiírták, a piaci szereplők reményei szerint ezzel a bírálatok és a kifizetések is felgyorsulhatnak. Fórián arra számít, hogy a folyó pénzügyi-kifizetési ciklus utolsó éveiben a beruházások finanszírozásánál a hangsúly már a kedvező pénzintézeti forrásokon lesz.
– E folyamatot a közös agrárpolitika (KAP) tervezett reformja is bizonyára erősíteni fogja – tette hozzá. A TakarékBanknál arra számítanak, hogy a közvetlen kifizetések a jelenleginél mindenképp alacsonyabbak lesznek, ráadásul a hozzáférés sem lesz egyszerűbb.
– Ha most nem sikerül felgyorsítani a szemléletváltást, elszalasztjuk azt a történelmi lehetőséget, hogy a magyarországi mezőgazdaságot és az egész élelmiszer-gazdaság fejlődését magasabb fokozatra állítsuk – hangsúlyozta. Rá kell ébreszteni a gazdákat arra, hogy az agráriumban az individualizmus kora lejárt, s csak megfelelő stratégiai partnerekkel van esélyük a fenntartható fejlődésre. Ma sok helyütt rugalmatlan az üzemi szintű szervezeti struktúra, ami gyakran egy kézben összpontosul, s óriási terhet ró arra az egyetlen emberre.
– Egy gazdának mindenhez kell értenie, de nem kell mindennel foglalkoznia – mondta Fórián. A megfelelő partnert kell megtalálni ahhoz, hogy a terhek kezelhetők legyenek. A mai kor gazdálkodóinak ugyanis rengeteg és sokféle kihívással kell megküzdeniük. A szakmai csúcsteljesítmény mellett egyszerre kell adminisztrátornak, könyvelőnek, adózási szakértőnek, kereskedőnek, személyzetisnek, támogatási szakértőnek és internetgurunak lenniük.
Részletesebben a vg.hu-n.
(vg.hu)