A Miniszterelnökséget vezető miniszter ígéretet tett arra, hogy a jövő héten, azaz március végéig megjelenik valamennyi uniós pályázati felhívás, így a Vidékfejlesztési Programot érintő tenderek is.
A kormány tartja a szavát, a jövő héten megjelenő pályázatokkal már a 2014-2020-as uniós támogatási ciklus pályázatainak száz százaléka lesz meghirdetve, ezzel az ország 30-40 százalékkal előzi meg régióbeli társait – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfólió uniós forrásokkal foglalkozó március 23-i konferenciáján. Hozzátette: nem lesz forrásvesztés, az előző időszak elszámolását június 30-ig lezárják; csak pár százalék a vitás ügyek aránya.
A tárcavezető szerint Magyarország áll a legjobban a meghirdetett, lekötött, kifizetett támogatásban is a régióban, a források fele, 4-4,5 milliárd forint le van kötve, 2 ezer milliárd forint, 22 százalék a kifizetések aránya. A problémás számlák aránya a korábbi 5-8 százalékról 2-3 százalékra esett, ami mutatja, hogy az uniónak nincs jelentős, érdemi problémája a magyarországi elszámolással és a végrehajtott projektekkel.
A 2019 utáni időszakról azt mondta, „nem látja kristálytisztán" mi fog történni, mire lesz képes a magyar gazdaság uniós támogatások, megengedett állami szubvenciók nélkül, azonban az biztos, hogy vége az alacsony bérekre épülő versenyelőny korszakának, innováció kell a versenyképességhez.
Kitért arra, hogy nemsokára publikálják a KPMG tanácsadó cégnek a Miniszterelnökség megbízásából készített tanulmányát az uniós források felhasználásáról, amelynek egyik megállapítása, hogy az előző ciklus pénzeinek nagy részét nem vállalkozásfejlesztésre, hanem a vállalkozók jövedelmének kiegészítésére fordították a nyertesek.
– Ezt a tendenciát szeretnék megváltoztatni – tette hozzá.
A hiányzó tőke helyettese
A konferencián Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke azt mondta, nagy eredménye Magyarországnak, hogy a 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak teljes összegét sikerült lehívnia, a kormány által vállalat 10 százalékos, csaknem 900 milliárd forintos túlvállalásnak köszönhetően, amit azonban más területekről kellett átcsoportosítani. Úgy vélte, a 2014-2020-as ciklusban az ország rendelkezésére álló 25 milliárd eurós forráskeretet nem túlvállalással, hanem minél korábbi pályáztatással, jó felhasználással és pénzügyi teljesítéssel kellene lehívni.
Bernáth Tamás, az MFB Zrt. elnök-vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a jelenlegi 442 MFB-pont mellé szeptembertől további 200 nyílhat országszerte, így a legnagyobb, kkv-ket kiszolgáló fiókhálózat lenne az országban. Elmondta azt is, hogy a héten kimerült a bank 0 százalékos hitelprogramjának kerete, kevesebb mint egy év alatt felhasználták a teljes 70 milliárd forintot.
Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy 2020 után felértékelődik a tőkepiaci finanszírozás szerepe, és az erre való felkészülésben nagy szerepe van az uniós forrásoknak. Szerinte Magyarországon a támogatási formák nagyrészt a hiányzó tőkét helyettesítik egyelőre.
(MTI)
Versenyképességi feltételek
A Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) csütörtöki alakuló ülésén olyan javaslatokról is tárgyaltak, amelyek már rövid távon javíthatják a magyar gazdaság versenyképességét – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az ülés után tartott sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy ezeket döntésre előkészítve továbbítani fogja a gazdasági kabinetnek, illetve a kormánynak. Elmondta: a testület tagjai hat területen látnak lehetőséget arra, hogy már rövid távon érdemi versenyképesség javító döntések szülessenek. Ezek a cégalapítás, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosításának a kérdése, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme és a fizetésképtelenség kérdése. A miniszter kifejtette, bízik abban, hogy még ebben a fél évben konkrét törvényhozási kezdeményezésekkel tudnak előállni. (MTI)