Az Európai Bizottság regionális versenyképességi listáján 2013-hoz képest valamennyi magyarországi régió lejjebb csúszott. A regionális versenyképességi indexet 11 pillér alkotja, amelyek mindegyike a versenyképesség egy-egy külön vonatkozását ragadja meg.
A 2016-os eredmények összességében hasonlítanak a 2013-as eredményekhez. Ismét többközpontú mintázat figyelhető meg, melyben a jól teljesítő fővárosi és városi területek a versenyképesség fő motorjai. E fejlett területekről kiinduló tovagyűrűző hatás figyelhető meg Északnyugat-Európa nagy részén, a keleti és a déli uniós régiókban azonban ez sokkal kevésbé jelenik meg. Sok esetben nagy eltérések mutatkoznak egy adott országon belül, ami abból ered, hogy a fővárosi régió teljesítménye messze túlszárnyalja az országon belüli többi régióét.
A regionális versenyképesség értékelése szerint a 263 uniós régió közül 2016-ban Közép-Magyarország a 152., Közép-Dunántúl a 205., Nyugat-Dunántúl a 207., Dél-Alföld a 224., Dél-Dunántúl a 227., Észak-Magyarország a 231., Észak-Alföld pedig a 232. helyre került. 2013-ban valamennyi régió jobb helyezést ért el: Közép-Magyarország a 144., Közép-Dunántúl a 192., Nyugat-Dunántúl a 189., Dél-Alföld a 220., Dél-Dunántúl a 219., Észak-Magyarország a 218., Észak-Alföld pedig a 220. helyre futott be.
A 2010-ben bevezetett és háromévente közzétett regionális versenyképességi index (RCI) alapján a régiók nyomon követhetik és értékelhetik a fejlettségük időbeli alakulását és azt, hogy más régiókhoz képest hogyan teljesítenek. Ez az első index, amely európai összképet ad az uniós régiók versenyképességéről, és a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe (GCI) esetében alkalmazott megközelítést követi.
A regionális versenyképességi indexet 11 pillér alkotja, amelyek mindegyike a versenyképesség egy-egy külön vonatkozását ragadja meg. Az egyes pillérek révén a mutató értékelést nyújt az adott régió erősségeiről és gyengeségeiről. A pillérek három csoportba oszthatók: az alappillérek, a hatékonyság és az innováció csoportja. Az alappillérek körébe tartozó öt pillér a következő: 1. intézmények, 2. makrogazdasági stabilitás, 3. infrastruktúra, 4. egészségügy és 5. alapszintű oktatás. Ezek jelentik valamennyi gazdaságtípus alapvető mozgatóerejét.
Ahogyan fejlődik a regionális gazdaság és javul a versenyképessége, egyre nagyobb szerephez jutnak a képzettebb munkaerőhöz és a hatékonyabb munkaerőpiachoz kapcsolódó tényezők, amelyeket a hatékonyság csoportja fog át. Három pillér tartozik ide: 6. felsőoktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás, 7. a munkaerőpiac hatékonysága, valamint 8. a piac mérete. A regionális gazdaságok fejlődésének legelőrehaladottabb szintjén a fejlődést elősegítő elemek az innováció csoportjában szereplő elemek, melyek a következők: 9. technológiai felkészültség, 10. a vállalkozások fejlettségi szintje, valamint 11. innováció.
(kamaraonline.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön