Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Vidékfejlesztési Program több kiírása esetében jelentős a túligénylés a pályázók részéről, a legnagyobb összegre a szarvasmarha-ágazat szereplői nyújtottak be pályázatot – mondta a miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára Bonyhádon.

Kis Miklós Zsolt a XX. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozás országos agrárfórumán elmondta: a 2014-2020-as, 1300 milliárd forintos program keretében tavasszal a három nagy állattenyésztési ágazat – a baromfi-, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés – számára meghirdetett, 20-20 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség várhatóan nem lesz nyitva két éven át, mivel az első pályázati szakaszban négyszeres volt a túligénylés.

A legnagyobb, 85 milliárd forintos igény a szarvasmarhatartók részéről érkezett. A technológiai fejlesztésekre szánt támogatásra 1350 gazdálkodó pályázott, akiknek tíz százaléka fiatal gazda – tette hozzá.

Az állattartó telepek trágyakezelésének fejlesztésére meghirdetett 5,5 milliárd forintra 15 milliárd forint igény jelentkezett; e pályázatok hiánypótlása lezárult, a pályázókat még augusztusban értesítik a döntésről – ismertette az államtitkár. Az élelmiszeripari fejlesztésekhez biztosított 140 milliárd forintos keretre 200 milliárd forint értékben igényeltek támogatást, ennek ellenére arra biztatta a gazdálkodókat, hogy nyújtsák be pályázatukat, mert várhatóan több, nem mezőgazdaságból érkező pályázót ki fognak szűrni.

Több új kiírás jelenik meg

Az ősz folyamán több új kiírás is megjelenik, köztük a fiatal gazdák, valamint 26 milliárd forintos kerettel a termelői csoportok támogatására szolgáló pályázat, és 50 milliárd forintos kerettel két, falusi turizmus segítő pályázati forrás is megnyílik – jelezte Kis Miklós Zsolt.

Az állattenyésztők számára pályázható források között megemlítette a tejszerkezet átalakításának 36,5 milliárd forintos támogatását; erre idén 618 kérelem érkezett, 357 500 állatra, amelyek közül 19 000 legeltethető szarvasmarha. Emellett sok lehetőség van, amely segítséget jelent főleg a tejágazat szereplőinek ahhoz, a jelenlegi nehéz piaci körülmények között fejleszteni tudják gazdaságukat – jegyezte meg. A tejpiaci válságban a magyar kormányzat a közös uniós agrárpolitika keretében nyújtható támogatást biztosítja a tejtermelők számára.

Szeptembertől nőhet a tej felvásárlási ára

Farkas Sándor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnök egyebek közt arról beszélt, hogy jelenleg a termelőknek átlagosan 20-30 forint veszteségük van egy liter tejen. Az utóbbi két hónapban 16 százalékkal nőtt a nyerstej exportára, de ezt a termelők még nem érzékelték, talán szeptembertől el kezd emelkedni a felvásárlási ár is – fűzte hozzá. A vágóhidak adatai szerint 15 százalékkal nőtt a selejt tehén kínálata, de ez nem jelenti az állatállomány tömeges kivágását.

Elmondta: a húsmarha iránt keresleti piac van, az ágazat sikerét mutatja, hogy az elmúlt öt évben számuk több mint ötezerrel nőt. 2010 óta egészében is nő a hazai szarvasmarha-állomány, utoljára 20 éve volt 850 ezer körüli az állatlétszám Magyarországon – közölte.