Gazdaságfejlesztés

„Agrárium kutatási és innovációs igényei” műhelymunka

I. A kontinentális klíma és annak változása által előidézett kihívások kezelése

A kelet-közép-európai/V4 országok többségének éghajlata kontinentális, ami miatt ezekben az időjárás mind szélsőségesebb változásaival számolhatunk, az alkalmazkodás pedig egyre nagyobb kihívások elé állítja mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést.

1. Fenntartható intenzifikáció a talajállapot és a vízgazdálkodás fejlesztése mellett

A kelet-közép-európai EU tagországok mezőgazdasági termelésének intenzitása elmarad a többi EU-s országban tapasztaltaktól, pl. kisebb birtokméretek, alacsonyabb N-felhasználás és alacsonyabb gabonahozamok jellemzőek. A mezőgazdasági termelés intenzitása ugyanakkor fenntartható földhasználat, talajvédelem, valamint költség- és környezetkímélő talajhasználat (megfelelő víz- és tápanyagforgalom biztosítás) mellett fokozható/fokozandó. E célból érdemes kihasználni a bio-gazdaság és körforgásos gazdaság adta lehetőségeket is.

Az oldal alján talál tájékoztató kisfilmet a bio-gazdaságról és a körforgásos gazdaságról.

2. Fenntartható extenzifikáció az ökoszisztéma-szolgáltatások és a biodiverzitás fenntartásával

A genetikailag homogén fajták iránti kereslet növekedésével egyidejűleg a termesztett fajok öröklődő sokfélesége rendkívüli módon csökken. Ezért a kelet-közép-európai országokban több területen felmerül a biodiverzitás növelésének – a haszonnövények formagazdagságának és a mikroorganizmusok tenyészeteinek hosszútávú megőrzése –, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások fejlesztésének szükségessége.

A biológiai sokféleség fenntartása és növelése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a növényvédőszerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, illetve az élelmiszerbiztonság garantálása a környezet megóvása, valamint a termelők és fogyasztók egészségének védelme érdekében a mezőgazdaság fontos feladatának tekinthető.

3. Az ökológiai gazdálkodás termeléstechnológiai és társadalmi elmaradása

A V4 országokban nem érvényesül eléggé következetesen az ökoszisztémát károsító technológiák, döntések és támogatási irányok felismerése. A termelési szerkezet aránytalan, az ökológiai vetőmag használat, valamint a feldolgozottság aránya alacsony, és hiányzik a termékpálya szervezés, a piaci koordináció is.

4. A nem megújuló energiaforrásoktól való függőség csökkentése

Hogyan járulhat hozzá a bio-gazdaság az energiabiztonság növeléséhez és miként javíthatja a kelet-közép-európai/V4 országok fosszilis tüzelőanyagoktól erősen függő agrárgazdaságának versenyképességét?

Az agrárgazdaság évszázadok óta az egyik leginkább energiaigényes ágazat. A többi ágazat, illetve a társadalom részéről egyre erősödik a nyomás, hogy ez változzon, legalább ésszerűbbé váljon. Az agrárgazdaságnak és a kapcsolódó szektoroknak közös erőfeszítésekre van szükségük az energiahatékonyság javításához, illetve a lehetőségek szerint, energiaigényük saját/kollektív forrásból történő kielégítéséhez. A gazdaságokban történő zöld energiatermelés hosszú távú életképessége ugyanakkor sok esetben adott gazdaság energiafogyasztásának szintjétől is függ.

Az oldal alján talál tájékoztató kisfilmet a bio-gazdaságról.

5. Fehérjenövényekben rejlő potenciál kihasználása

Az európai szántóföldi növénytermesztésen belül a fehérjenövény-termesztés hagyományosan háttérbe szorul, tekintve, hogy a nyereségességét tekintve nehezen tud versenyezni az alap haszonnövényekkel (búza, kukorica, repce). A fehérjenövények termelésében ugyanakkor jelentős potenciál rejlik, amelynek kiaknázása szükséges lenne ahhoz, hogy a kelet-közép-európai/V4 országok önellátottsága és agrárgazdaságuk versenyképessége javuljon, és ezzel hozzájáruljanak az élelmezés-biztonság növeléséhez, európai szinten.

6. A klímaváltozás és globalizáció hatására terjedő és fejlődő kórokozók és kártevők elleni védekezés

A nyugat- és kelet-európai szegregáció megszűnésének és a globalizáció hatásának hátrányai közé tartozik pl. a növényi szaporítóanyagok, és az élő állatok, továbbá a növényi és állati eredetű termékek kisebb kontroll mellett történő kereskedelme. Ez olyan betegségek Európába kerüléséhez vezetett, mint az afrikai sertéspestis, vagy a szarvasmarha besnoitiosis. Hasonló kihívásokat jelent a klímaváltozás állat- és növényegészségügyre gyakorolt hatása, a kórokozóknak szélsőségesen komoly károkat okozó változatai fejlődhetnek ki és terjedhetnek el Európa szerte (szőlő és kajszi fitoplazma).

7. Fenntartható, hatékony és versenyképes édesvízi haltenyésztés a klímaváltozás hatására folyamatosan alakuló környezeti feltételek mellett

Az édesvízi haltenyésztés az európai uniós haltermelés 21%-át adja, továbbra is kihasználatlan lehetőségekkel, ugyanakkor küzdve a klímaváltozás okozta nehézségekkel. A főként Európa kontinentális éghajlatú területein jelentősnek minősülő ágazat fenntartható és hatékony termelése nem megoldott. A korlátozott erőforrások, mint a vízzel való szűkös ellátottság, vagy a vadvilág (pl.: kárókaton, vidra) számára ellátást biztosító ökoszisztéma szolgáltatások elégtelenségei, mind egyre komolyabb kihívások elé állítják a haltenyésztőket, hogy versenyképességüket megőrizhessék.

II. A társadalmi és gazdasági változások kihívásaihoz való alkalmazkodás

A kelet-közép-európai/V4 országokban mezőgazdaságát általában technológiai lemaradás, az együttműködések, szerveződések alacsony foka, lassabb adaptáció és tudástranszfer jellemzi. A generációváltás egyre nagyobb kihívás. Az ellátási láncok egyes szakaszaiban a hozzáadott érték kicsi, a vertikális együttműködés többnyire gyenge, kevés a saját erőből megvalósuló innováció. A fogyasztói jövedelmek alacsonyak, az élelmiszerekre fordított kiadások aránya viszonylag magas, ami behatárolja a fejlesztési lehetőségeket.

8. A tudásalapú modern gazdálkodás és a termelői együttműködések ösztönzése

A kelet-közép-európai/V4 országok családi és kisgazdálkodói, valamint a fiatal gazdálkodók jóval alacsonyabb termelési értékkel járulnak hozzá a mezőgazdasági kibocsátáshoz a nyugat-európai társaikhoz képest. Ennek egyik oka az információ, a tudás, és az együttműködés korlátozottsága, az esetlegesen meglévő lehetőségek sem feltétlen kerülnek hasznosításra. A tudásmenedzsment igénybevételére például sokszor nincs is meg az igény a gazdálkodók részéről, mert nem látják ennek a közvetlen hasznait. Ez igaz az üzemen belül nyilvántartott adatok szélesebb körben történő hasznosításra, vagy a megfelelő gépszerviz megoldások kiválasztására is. A már meglévő együttműködések elmélyítésében alapvető problémát jelent, hogy hiányzik a hosszú távú együttműködéseket megalapozó bizalom.

9. Az első agrár- és élelmiszervállalkozási generációváltás segítése

A térségre jellemző, hogy a mezőgazdaság munkahelyként nem vonzó a potenciális munkavállalók számára, a fizikai munka, az alacsony bérek, a szezonális, bizonytalan foglalkoztatás miatt. A mezőgazdasági vállalkozók generációváltását pedig nehezíti, hogy nincsen családi és társadalmi minta a megvalósítására, hiszen a rendszerváltás óta ez az első jelentős generációváltási periódus.

10. Az ellátási láncok hatékonyságának és hozzáadott értékének növelése

A kevésbe fejlett EU régiók elmaradnak fejlett társaiktól ellátási láncaik hatékonysága és hozzáadott értékük tekintetében is.

Mely szakaszokon szükséges és hogyan lehet a kelet-közép-európai/V4 országok kevésbé fejlett ellátási láncainak hatékonyságát javítani? Hol és miként lehet a hozzáadott értéket növelni? Milyen specifikus fogyasztói igényeknek kellene a régióban megfelelni? Melyek a saját erőből megvalósuló innovációk terén tapasztalható lemaradás okai? Milyen potenciál rejlik a márkaépítésben? Hogyan lehet a szereplők közötti vertikális együttműködést erősíteni? Miként járulhat hozzá az ellátási láncok egyes szakaszaiban keletkező melléktermékek és hulladékok hasznosítása a láncok fenntarthatóságához és versenyképességéhez?

11. A fogyasztói tudatosság növelése, erőteljes bizalomhiány és árérzékenység mellett

A kelet-közép-európai országok fogyasztói csekély mértékben hajlandók honorálni a biztonságos élelmiszerek előállítását és a környezeti szolgáltatásokat (pl. a saját mezőgazdasági termékek kínálatán keresztül), preferenciáik különböznek, vásárlóerejük pedig elmarad az EU-15 országok fogyasztóiétól. A Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában a háztartások 60%-a komoly árérzékenységről tesz tanúbizonyságot, amikor vásárlóhelyet választ. A megfelelő táplálkozás alapja, hogy az egyének hozzáférhessenek az elégséges mennyiségű és jó minőségű élelmiszerhez, megértsék továbbá, mit jelent a helyes étrend. Ezt követően szükséges a képesség és indíttatás is a megfelelő élelmiszerek kiválasztására.

12. A hazai agrár- és erdészeti biomassza ipari hasznosításának növelése

Sok kritikus pontja van annak, hogy az agrár- és erdészeti biomasszát hasznosítását javítani lehessen. A gazdaságilag életképes megoldások megvalósítása gyakran etikai, fenntarthatósági szempontok miatt ütközik akadályba.

Hogyan lehet kiaknázni az egyelőre javarészt nem hasznosított, ugyanakkor nagy tömegben termelt biomasszában rejlő lehetőségeket, a hozzáadott érték növelésén keresztül, figyelemmel a fenntarthatósági kritériumokra, a gazdasági hasznokat megosztva a biomasszát termelő szektorokkal is?

Az oldal alján talál tájékoztató kisfilmet a bio-gazdaságról.

13. Társadalmi integráció és az élelmezésbiztonság kérdései

A gazdasági, politikai tényezők által felerősített nemzetközi migrációs folyamatok eredményeként az utóbbi időszakban az Európai Unió befogadási célállomás szerepe még hangsúlyosabbá vált, miközben meghatározóak maradtak az unión belüli területi/tagállami különbségek is.

A visegrádi országokban specifikus problémaként jelentkezik a vidéki térségekből a nagyobb településekre, gazdasági centrumokba irányuló belső migráció, amely tőkehiányos, társadalmilag kirekesztett periférikus vidéki tereket eredményezhet. A belső migráció a területi-társadalmi egyenlőtlenségek növekedése mellett számos, a vidéki gazdaság fejlődését hátráltató hatással (munkaerőhiány, tőkekivonás, üzleti szolgáltatások leépülése) is együtt jár. A belső migráció által generált kedvezőtlen folyamatokat felerősíti az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb tagországai felé irányuló, képzett, produktív népességet érintő munkavállalási célú migráció, amely a visegrádi országokban a globális pénzpiaci válságot követően kapott a korábbinál nagyobb hangsúlyt.

 

Tájékoztató kisfilm a bio-gazdaságról: 

Tájékoztató kisfilm a körforgásos gazdaságról:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei