Tízéves a madarak védelmére létrejött Akadálymentes Égbolt megállapodás. Az eredmények közé tartozik, hogy 120 kilométernyi légkábelt cseréltek földkábelre.
Évente közel százezer madarat ér halálos áramütés Magyarországon, amelyek természetvédelmi értéke megközelíti az egymilliárd forintot, de eszmei értékük ennél sokkal magasabb lehet, ezért is szükséges védelmük – hívta fel a figyelmet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyen az Akadálymentes Égbolt (légvezetékek földkábellel történő kiváltása) megállapodás tíz évvel ezelőtti aláírása óta elért eredményeket ismertették. A megállapodást akkor az akkori három magyarországi áramszolgáltató a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal (KvVM), valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) kötötte meg.
Semjén Zsolt igazi hungarikumnak nevezte, hogy az 1900-as évek elejétől törvényi szinten védik az országban a madarakat. Megjegyezte, hogy míg 1940-ben 8000 gólya élt az országban, 1980-ra számuk – egyebek mellett az áramütések következtében – 4000-re csökkent. A védelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban a populáció azóta 5000-re bővült, ami jelzi az intézkedések szükségességét.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter korszakos jelentőségűnek nevezte a tíz évvel ezelőtti megállapodást, hogy megpróbálják kiváltani a madarak életét veszélyeztető technológiákat. Szavai szerint az elmúlt tíz évben jelentős volt az előrelépés ezen a területen. Ismertette, hogy 3500 kilométer hosszú szakaszt tettek védetté a szolgáltatók az áramütés ellen, 120 kilométernyi légkábelt cseréltek földkábelre és 2724 darab láthatósági eszközt helyeztek ki együttműködve a nemzeti parkokkal és a madártani egyesületekkel.
Az eseményen az Akadálymentes Égbolt megállapodást aláíró közműcégek képviselői további elkötelezettségükről egy újabb nyilatkozatot írtak alá.
(MTI)