Aki nem precíziós technológiákat alkalmaz, az előbb-utóbb versenyképtelenné válik, ez ma már nem kérdés a gazdák számára, enélkül nincs előrehaladás – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) igazgatója.
– Azt a hétköznapi ember is érzékeli, hogy a klímaváltozás a mezőgazdasági tevékenységekre is hatással van. Hogyan tudnak segíteni ebben a termelőknek?
– A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás mindennapos probléma, hiszen a kertészetben, állattenyésztésben, növénytermesztésben alkalmazott technológiák, amelyek húsz-harminc éve még bevált módszerek voltak, mára már sok szempontból elavultak, mert nem igazodnak a megváltozott klímafeltételekhez. Például új növénykórokozók, kártevők, betegségek jelentek meg, amelyek ellen új technológiákkal kell védekezni. Emellett már olyan növényfajokat is lehet termeszteni itthon, amelyeket korábban nem. Ilyen a füge és a kivi, amelyekből ma már komoly ültetvények találhatók Magyarországon. Sőt azt biztosan kevesen tudják, hogy Európa legnagyobb fügeültetvénye hazánkban található. A klíma annyira megváltozott az elmúlt évtizedekben, hogy azt mondhatjuk, a mai magyar állapot a hatvanas évek Bulgáriájának felel meg. És ez folyamatosan változik, így a mezőgazdaságnak is igazodnia kell. A helyzet kezelésére a NAIK olyan megoldásokat dolgoz ki, amelyek a mindennapi gyakorlatban alkalmazhatóak, hiszen ez alapfeltétele a versenyképességünk megőrzésének.
– Mennyire fontos a precíziós gazdálkodás, és hogyan segítik a gazdákat, hogy áttérjenek erre a termelési formára?
– Precíziós gazdálkodással költséghatékonyabban, környezetkímélő módon lehet élelmiszeripari alapanyagokat előállítani úgy, hogy ez ne járjon áremelkedéssel. Azáltal, hogy az informatika betört a mezőgazdaságba is, olyan újítások léteznek, amelyek lehetővé teszik, hogy az agrárdigitalizáció révén modern eszközökkel végezzük a gazdálkodást, például GPS-alapú, műholdas vezérlésű tápanyag-kijuttatással, vagy az 5G technológiának köszönhetően az önvezető-önjáró traktorok alkalmazásával. Ezek a futurisztikusnak tűnő megoldások ma már a valóságot jelentik. Elterjedésük is beindult hazánkban, egyébként pedig minden feltétel adott hozzá, hiszen a technológiai, műszaki, informatikai háttér rendelkezésre áll. Az a gazdálkodó, aki az elkövetkezendő években nem tér át a precíziós gazdálkodásra, előbb-utóbb versenyképtelenné válik. Ez ma már nem kérdés a gazdák számára, enélkül nincs előrehaladás.
– A génbankokat is a NAIK kezeli. Hány van belőle Magyarországon, és mi a jelentőségük?
– A génbankok a genetikai háttér megőrzését szolgálják. A magyar rendszer több részből áll, ezek mindegyike állami fenntartású intézmény. A NAIK is az egyik fenntartója, kezelője a genetikai bázisunk egy részének. Itt elsősorban a szántóföldi növények, zöldségek, gyümölcsök génállományát őrizzük. Ezek nagyon fontos hátteret jelentenek ahhoz, hogy új növény- és állatfajtákat állítsunk elő, amelyek a helyi adottságokhoz alkalmazkodnak. Nem utolsósorban nemzetbiztonsági szempontból is óriási értéket jelent, hogy a génbanki állomány stabilan és hosszútávon megőrizhető.
– Mind az ország, mind az egyes gazdaságok energiafüggetlenségének elérését, javítását szeretnék segíteni. Hogyan?
– A mezőgazdaság ma már nem csak az élelmiszer-előállítást, az állatok takarmányigényét szolgálja, hanem az energiaellátásból is komoly szeletet hasít ki. Magyarország élelmiszerigényének fedezése mellett az is fontos célunk, hogy a megújuló energiaforrások számára is bázist biztosítsunk. Ez elsősorban a kedvezőtlen adottságú termőterületekre vonatkozik, ahol a hagyományos növények termesztése nem folytatható gazdaságosan, viszont helyette vannak olyan növények amelyek jól termeszthetők. Például úgynevezett belvizes területeken lehet olyan fás szárú növényeket termelni, amelyekből megújuló energia nyerhető, így a helyi rendszerek települési vagy intézményi szinten energiaellátó rendszerekként is működhetnek. Mi ezekhez dolgozunk ki modelleket, technológiákat, a teljes termékpályán, az alapanyag-előállítástól egészen az energianyerésig.
A teljes interjú itt olvasható.
(forrás: MH) (nyitókép: wwf.hu)