Környezetgazdálkodás

Alkotmányos mulasztást állapított meg a Natura 2000 földek értékesítésére és azt követő hasznosítására vonatkozó szabályozással kapcsolatban az Alkotmánybíróság keddi nyilvános ülésen kihirdetett határozatában.


A Natura 2000 földeken az élővilág védelme érdekében csak jelentős korlátozásokkal, a speciális természetvédelmi előírások betartása mellett lehet gazdálkodni. A Natura 2000 szabályozásának alapja az uniós jogból ered, részletszabályait az egyes tagállamok alkották meg.

A kormány a „Földet a gazdáknak!" program keretében jelentős mennyiségű állami tulajdonban álló Natura 2000 területet értékesített. Parlamenti képviselők a Natura 2000 földek értékesítésére vonatkozó szabályok megsemmisítését kérték az Ab-től azért, mert álláspontjuk szerint e földterületek természetvédelmi értékei kevésbé őrizhetőek meg, ha magántulajdonba kerülnek. Kedden az Ab rámutatott: Magyarország biológiai sokféleségét – egyedeket, fajokat, élőhelyeket – lehetetlen csak a természetvédelmi területek védelmével megóvni, elengedhetetlen az ország területének több mint ötödét kitevő Natura 2000 földek szigorú védelme is.

Az Ab eljárása során megkereste a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetét, melynek tájékoztatása szerint Magyarország biológiai sokfélesége évről évre fél százalékkal csökken. A globális trendek ennél is rosszabbak: a Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint a világ biológiai sokféleségében a pusztulás 1970 óta globálisan meghaladta az 58 százalékot, és ilyen tendenciák mellett a biológiai sokféleség a harmadára zsugorodhat a 21. század végéig.

Az Ab kimondta: a hatályos magyar szabályozás nem ad a magántulajdonba kerülő Natura 2000 területeknek az állami tulajdonnal azonos szintű védelmet. Jelenleg nincs olyan garanciális szabály, amely a Natura 2000 területek értékesítésénél biztosítaná a természetvédelmi szempontok megfelelő mértékű figyelembevételét, például a föld vevőjének kiválasztásakor. Továbbá az sem biztosított, hogy a magántulajdonba került földön az állami tulajdonúhoz hasonló szintű természetvédelmi ellenőrzés működjön tovább. Az Ab szerint a jelenlegi szabályozás alapján az értékesítésre kerülő Natura 2000 területek kiválasztásakor nem természeti, hanem pénzben kifejezhető értékük, az állami bevételek maximalizálása az irányadó.

Az Ab szerint tehát már a fennálló szabályozás mellett is egyértelműen csökken Magyarország biológiai sokfélesége. E miatt az Ab túllépett 1994-ben megfogalmazott tételén, mely szerint tilos a jogi szabályozás terén visszalépés, és ezúttal már azt a szigorúbb követelményt fogalmazta meg, hogy a szabályozás változatlansága mellett is alaptörvény-ellenes minden olyan intézkedés, amely a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után.

Az Ab hivatkozott az alaptörvényre, mely szerint „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok (...) a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége". Továbbá Ferenc pápa egyik enciklikájára utalva az Ab hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség megőrzése nem csupán jogi, hanem erkölcsi kötelezettség is, hiszen a ma élő nemzedékek életének értelmét kérdőjelezheti meg, ha olyan világot hagynak gyermekeikre, unokáikra, amely élhetetlen.

Az Ab mindezekre tekintettel állapította meg az alkotmányos mulasztást a Natura 2000 földek értékesítésével és azt követő hasznosításával kapcsolatban és 2018. június 30-ig szabott határidőt az Országgyűlésnek az új, immár alkotmányos szabályozás megalkotására.

 


(MTI)



Tudomásul veszik

A Földművelésügyi Minisztérium tiszteletben tartja, és kész a földek hasznosításából származó bevételekre vonatkozó szabály pontosítására. Eleget is kíván tenni a technikai jellegű, az állami földeladások eddigi gyakorlatát érdemben nem befolyásoló jogalkotási feladatoknak - reagált a döntésre az agrártárca. Az FM szerint az elmúlt évtizedek legnagyobb állami földértékesítési programja nyomán közel 30 ezer magyar földműves szerezhetett földtulajdont, összesen mintegy 200 ezer hektár állami földet értékesítettek. Az Országgyűlés egy éve sikeresnek minősítette és lezárta a kormány Földet a gazdáknak programot, és kimondta, hogy az ebből származó kb. 270 milliárd forintos bevételt adósságcsökkentésre kell fordítani. A nyilvános árveréseken 30 ezer földműves jutott piaci áron földhöz.

A tárca hangsúlyozta, a kormány a földvásárláshoz nyújtott kedvezményes hitelkonstrukcióval valamennyi magyar földműves számára megteremtette a földtulajdonhoz jutás kedvezményes lehetőségét. A Földművelésügyi Minisztérium is kiemelten fontosnak tartja az állam stratégiai földvagyonának megőrzését és gyarapítását. A „Földet a gazdáknak!” Program földértékesítései azonban ezt a földvagyont nem veszélyeztették, hiszen jelenleg is több mint 1,6 millió hektár föld van az állam tulajdonában, és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet évente több milliárdos összegben vásárol is földeket. Ugyanígy fontosnak tartja az állam az értékes Natura 2000 területeken való gazdálkodás precíz szabályozását is. (FM Sajtóiroda)


 

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok