A gödöllői Szent István Egyetem és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Európai és Közép-Ázsiai Irodája eddigi eseti együttműködését egy hivatalos egyetértési megállapodás váltja fel.
A megállapodás – melyet szerdán ünnepélyes keretek között Gödöllőn írtak alá –, mélyíti és szorosabbá teszi a kapcsolatokat a következő három évben. Kiemelt közös cél, ahogy az a megállapodásban is megjelenik, tevékenységeik összehangolása „a fenntartható fejlődésért az élelmezésbiztonság terén az európai és a közép-ázsiai régióban”. Ezen túl együttműködésükkel számtalan területen javul az információcsere, például a mezőgazdaság, vidékfejlesztés, vagy a mezőgazdaság társadalmi és gazdasági hatása terén.
– A FAO együttműködése a Szent István Egyetemmel már eddig is előnyös, hasznos és értékteremtő volt mindkét fél számára. Az egyetértési megállapodás formális kereteket ad ennek és a jövőbeli folytatásnak – mondta Darja Alekszejeva, a FAO partnerségekért felelős munkatársa.
Tőzsér János rektor (balra) szignálta magyar részről a megállapodást
A Szent István Egyetem évek óta fogad külföldről FAO-ösztöndíjas hallgatókat, akik közül többen gyakornokként a budapesti FAO-irodában is dolgoztak.
– A FAO-ösztöndíj eddig is lehetőséget teremtett a tehetséges fiataloknak, hogy az intézményünkben megszerzett tudást és gyakorlati tapasztalatokat a diploma után, visszatérve a hazájukba, minél hatékonyabban tudják hasznosítani. A mostani megállapodás további lehetőségeket teremt a tudásmegosztásra olyan égető mezőgazdasági témákban, mint az agrárinnováció, az állatjólét témaköre vagy a klímaváltozással és növényvédelemmel kapcsolatos területek – emelte ki Tőzsér János rektor.
Az „e-mezőgazdaság”, vagyis a mezőgazdaságban az információs és kommunikációs technológiák terjesztését célzó képzésnek is megmarad az együttműködés egyik sarokkövének, de a tudásmegosztás, képzési tematikák köre kibővül olyan témákra is, mint az integrált növényvédelem.
A célként megjelölt fenntarthatósághoz hozzátartozik a szén-dioxid-kibocsátás és a klímaváltozás hatásainak mérséklése is, így ezek is bekerültek a hároméves munkatervbe. Az állategészség, állatjólét és a haszonállat-génmegőrzés területein pedig további FAO-projekthez nyújthat szakmai támogatást a Szent István Egyetem.
(forrás: ENSZ FAO) Kép: (©FAO/Plántek Lea)
Jó a kazah-kapcsolat
Ígéretes lehetőség rejlik a magyar-kazah agrárkapcsolatokban, Magyarország fontos szerepet vállalhat a jelentős fejlesztések előtt álló kazah mezőgazdaság korszerűsítésében. A közép-ázsiai országgal egyetemi oktatási, valamint halászati és agrárkutatási témákban kötött megállapodások is erősítik a két állam együttműködését – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az M1 Ma reggel és a Kossuth Rádió 180 perc című műsoraiban.
Mint fogalmazott, Kazahsztán Európa területének negyedével mérhető, hatalmas mezőgazdasági területekkel rendelkező ország, ahol szinte minden ágazatban fejlesztésre készülnek. Ehhez vetőmagra, agrártechnológiára, zöldség- és gyümölcsszaporító anyagokra, kutatási eredmények átvételére és képzésre van szükségük és igényük.
Már most is több olyan program létezik, amely a magyar-kazah agrár-együttműködés szolgálatában áll, az egyik ilyen fontos projekt a Pannon Breeding, amelynek célja a vetőmagtermesztés, vetőmag-nemesítés, a Kazahsztánban található, vadon fellelhető növényfajták begyűjtése, és többek között nemesítési célú hasznosítása. Kazahsztán élelmiszerből néhány területtől eltekintve nem önellátó, így a magyar mezőgazdasági termékeknek, prémium-élelmiszereinknek, fejlett technológiánknak, felhalmozott tudásunknak van helye Ázsia ezen régiójában is. (FM Sajtóiroda)