Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete és partnerei meghívására meteorológiai szakértők és döntéshozók érkeztek Budapestre, hogy Föld-megfigyelési technológiákról tanuljanak.
Műholdak segítségével viszonylag nagy területet lefedve nyerhető információ a föld- és vízhasználatáról, a növénytakaróról, a domborzatról, továbbá a talajminőségről és több hasonló mutatóról, mindjárt digitális formában. Meteorológusok is jó hasznát vehetik ezen képeknek, és egyúttal becsatornázhatják az adatokat a mezőgazdasági tervezésbe és termelésbe.
A ma kezdődő egyhetes továbbképzés során – részben a FAO meghívására –, nemzetközi meteorológiai, távérzékeléssel foglalkozó és klímaszakértők cserélnek ismereteket a közép- és kelet-európai országok képviselőivel. Fő cél az időjárási és éghajlati adatok pontosságának javítása (különösen az aszálymegfigyelésben és -kezelésben) elsődlegesen az élelmiszer-termeléssel és vízgazdálkodással foglalkozók számára.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az éghajlatváltozás erősödésével, a természeti katasztrófák gyakorisága és hatása is növekszik. A mezőgazdaság a klímaváltozás által egyik leginkább sújtott szektor: a természeti kockázatok károsíthatják vagy akár tönkre is tehetik a felszerelést, a vetést, veszteséget okozva az állattenyésztés, halászat és erdészet alterületeken. Aszály idején a legtöbb kár a mezőgazdaságban keletkezik, ahol a károk 84 %-a realizálódik. Egy árvíz hatása nem mérhető a komoly szárazságéhoz. Lassú, elhúzódó jelenségként utóbbi hatásai idővel egyre gyűlnek.
A budapesti képzés résztvevői foglalkoznak a hét során a növényzet- és haszonnövény-, illetve műholdas földfelszín-megfigyeléssel. Ezen túl gyakorlati tréningben részesülnek műholdas alkalmazásokból és abból, hogyan lehet a távérzékelést a mezőgazdasági döntéshozatali modellekkel ötvözni. A jelenlevő országok bemutathatják az általuk alkalmazott sikeres megoldásokat: Szerbia a technológia és a döntéshozatal összekapcsolását, a horvát nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálat az erdőtüzekkel kapcsolatos tevékenységüket. További esettanulmány Románia példája lesz, ahol a távérzékelést alkalmazzák a mezőgazdaságban és az aszálymegfigyelésben.
– Délkelet-Európa gazdálkodói szinte védtelenek bizonyos időjárási eseményekkel szemben, mint az aszály vagy árvíz. Bár megélhetésszerűen foglalkoznak a mezőgazdasággal, és ezzel nemzeti szinten az élelmezésben is szerepet játszanak, biztosításhoz jutniuk gyakran nem könnyű. A negatív következmények és a károsultak számának csökkentése érdekében elengedhetetlen nevezte a megelőzést célzó megközelítés alkalmazása többek között jobb aszálymegfigyelés és -előrejelzés révén – mondta a továbbképzést megnyitó beszédében Raimund Jehle, a FAO budapesti irodájának regionális programvezetője.
(ENSZ FAO) (címlapkép: ELTE)