Környezetgazdálkodás

Van-e kapcsolat az ammóniakibocsátás és a klímaváltozás között? Mérhető-e valamilyen módszerrel, hogy az időjárási elemek miként befolyásolják a legelő állatok ammóniakibocsátását, és ez hogyan hat a légszennyezettségre? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága (MTA KÖTEB) Felkészülés a Klímaváltozásra Albizottságának legutóbbi ülésén.

 



– A talaj és a levegő minél pontosabb megismerése kulcseleme a klímaváltozás megértésének, egyúttal fontos eszköze a globális fenyegetést jelentő tendenciák lassításának, visszafordításának – mondta bevezetőjében Németh Tamás akadémikus, az MTA KÖTEB elnöke. – Adatokból mostanra nincs hiány. A talajról és a levegőről egyaránt nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű és megbízható adat áll rendelkezésünkre, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Akikre viszont a jövőben egyre nagyobb szükség lesz, azok az adatokat szintetizálni és értelmezni képes kutatók.


Horváth László, az MTA doktora a nitrogén, illetve a nitrogénvegyületek, így például az ammónia kibocsátásával kapcsolatos ismereteket foglalta össze. Mint elmondta, az ammónia körülbelül négyötöde az emberi tevékenység, elsősorban a földművelés és állattenyésztés eredményeként kerül a levegőbe. A talaj összetételét is megváltoztatja az egyebek mellett a legelő állatok vizeletéből származó ammónia.
– Az ammónia és a belőle keletkező ammóniumion számos természeti közegre van káros hatással. Meg kell említeni az egészségügyi hatásokat, az állóvizek tápanyagdúsulását, az eutrofizációt, a talajsavasodást és a biodiverzitásra gyakorolt negatív hatást – mondta Horváth László.


A kutatók tudják, hogy a hőmérséklet-emelkedés nyomán a kibocsátás mértéke is növekszik. Tízfokos hőmérséklet-emelkedés esetén akár háromszor-négyszer nagyobb emisszió valószínűsíthető a mérések és modellek alapján. Horváth László elmondta: kísérletek nyomán kiderült az is, hogy a műtrágyázás után „emissziós csúcsokat” tapasztaltak a kutatók, nem műtrágyázott területeknél viszont ülepedést. Az ammóniaemisszió nagyon sok tényezőtől függ. Hatással van rá az állattartás, a legeltetés módja, a szerves trágya vagy a műtrágya alkalmazási technikája egyaránt. Az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás miatt várható hőmérséklet-emelkedés.
– Az évszázad végére akár a duplájára is nőhet az ammóniakibocsátás mértéke – figyelmeztetett Horváth László, aki szerint ennek megakadályozása érdekében egyebek mellett hatékony kutatási programokra van szükség.


A szakember megjegyezte, a klímaváltozást az ammóniakibocsátás növekedése közvetlenül nem befolyásolja, éppen fordítva igaz: a klímaváltozás (elsősorban a hőmérséklet-emelkedés) okozhatja az ammóniakibocsátás növekedését. Pontosabban: az ammóniából keletkező ammónium-nitrát- és ammónium-szulfát-részecskéknek a negatív sugárzási kényszer miatt ugyan kismértékű hűtő hatásuk van, de ez a jótékony hatás eltörpül az ammónia növényzetre, talajra, állóvizekre, biodiverzitásra, emberi egészségre.


Móring Andrea PhD, levegőkémiai szakértő egy általa kidolgozott modellt mutatott be: ezzel három lépésben lehetséges az ammóniakibocsátás modellezése a legelő állatok vizeletéből. Első lépésként egyetlen vizeletfoltból, második lépésként a teljes legelőre kivetítve sok vizeletfoltból, harmadik lépésként pedig ennek a legelőszintű modellnek az alkalmazásával országos szinten egy levegőkémiai szállítási modell segítségével. Mérései alapján kimutatta, hogy az ammónia kibocsátása nagyon érzékeny a hőmérsékletre. Mint elmondta, a talaj, a víz és a levegő minőségét egyaránt veszélyeztető ammóniakibocsátás előrejelzése és annak sikeres kezelése érdekében elengedhetetlenül fontos az emisszió éghajlatfüggésének alapos ismerete.

 


(mta.hu)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok