Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A 2030-ig szóló Fenntartható Fejlődési Keretrendszer uniós végrehajtásáról készült közleményét mutatta be az Európai Bizottság az EU Környezetvédelmi Tanácsának 2016. december 19-i ülésén.

A 17 Fenntartható Fejlődési Célt tartalmazó Keretrendszert – amely a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontok összehangolását célozza – az ENSZ 2015 szeptemberében fogadta el. A dokumentumban kiemelt helyen szerepel a víz kérdésköre, amely Magyarország számára hagyományosan fontos terület. A magyar delegációt vezető Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter emlékeztetett, hogy a vízpolitika már a 2011-es magyar EU-elnökség napirendjén is prioritás volt, ezt a témakört elemezték a néhány hete záruló, második Budapesti Víz Világtalálkozón is, amelynek eredményeiről a magyar tárcavezető tájékoztatást adott minisztertársainak.
– A vízgazdálkodási célok gyakorlati megvalósítása során egyaránt alapkövetelmény a fenntartható mezőgazdasági működés biztosítása, és a vízhez kapcsolódó ökoszisztémák megőrzése. A világtalálkozó záródokumentuma segít kijelölni azokat az irányokat, amelyeknek köszönhetően a következő generáció számára is megőrizhetjük vízkészleteinket – hangsúlyozta Fazekas Sándor.

Az átfogó Fenntartható Fejlődési Keret másik lényeges eleme a vegyi anyagok és a hulladékok környezeti szempontból megfelelő kezelése. A vegyi anyagok kérdésében a tanács – aktív magyar közreműködéssel – következtetéseket fogadott el, amely rámutat az uniós és nemzetközi folyamatok összefüggéseire és iránymutatást ad a kapcsolódó feladatok tekintetében.
A hulladékok, tágabb értelemben a körforgásos gazdaság témáját a soron következő, 2017 első félévi máltai elnökség kiemelt prioritásként kezeli – hangzott el Fazekas Sándor máltai kollégájával, José Herrera miniszterrel folytatott kétoldalú tárgyalásán.
– A körforgásos gazdaság üdvözlendő célkitűzésének megvalósítása során tekintettel kell lenni az egyes tagállamok eltérő körülményeire és gazdasági teherbíró-képességére is – hangoztatta a magyar tárcavezető.

(FM Sajtóiroda)

Szlovákiában is tenyésztenék a szürkemarhát
A magyar szürke szarvasmarha Szlovákiában történő törzskönyvezéséről egyeztetett Nagy István a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Csicsai Gábor, a szlovák Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára Veszprémben. A magyar szürkemarha őshonos állatnak számít Magyarországon, ezért magasabb védettséget élvez a törzskönyvezésben. A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták egyedeit, valamint szaporítóanyagát kivinni csak a kiszállítást legalább 15 nappal megelőző bejelentés után, őshonos mezőgazdasági állatfajták esetében − így a magyar szürke szarvasmarha esetében is − a tenyésztési hatóság engedélyével lehet.
Az államtitkári találkozón Nagy István egy nemzetközi szövetség létrehozását javasolta. Jelezte, ha több országban is felmerül hasonló igény, akkor célszerű a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének koordinálni az állományok tenyésztését és standardizálni a tenyésztési programot. (FM Sajtóiroda)