Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nem csak világszerte, Magyarországon is hiány van szakképzett vízgazdálkodási szakemberekből, ami jelentős iparági kihívást jelent hazai és nemzetközi szinten is. Szükség lenne a vízzel kapcsolatos oktatási intézmények jelentős megerősítésére.

Globális szinten négy munkahelyből három mindenképp függ majd a víztől; a vízhiány és az egyre nehezebben elérhető vízkészletek ellehetetlenítik a vízigényes szakmákat és akadályozhatják a gazdasági növekedést az elkövetkező években – hívták fel a figyelmet a november 28. és 30. között tartandó Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 szervezői. Szerintük a helyzet súlyos: Afrikában 350 százalékos, Ázsiában 250 százalékos, Dél-Amerikában pedig 200 százalékos a vízügyiszakember-hiány. Világszinten a leginkább vízigényes szektorok a mezőgazdaság, a halászat és az erdőgazdálkodás, amelyek önmagukban 1 milliárd embernek nyújtanak munkalehetőséget. Míg a közművek és más vízgazdálkodási szereplők már most folyamatosan törekszenek arra, hogy innovatív és környezetkímélőbb megoldásokat alkalmazzanak a fenntartható vízgazdálkodás érdekében.
A szervezők szerint Magyarországon is hiány van szakképzett vízgazdálkodási szakemberekből, ami jelentős iparági kihívást jelent hazai és nemzetközi szinten is.

Teendők

A UNESCO által kiadott legutóbbi, 2016 World Water Development Report, Water and Jobs (A víz és a munkahelyek kapcsolata – Víz Világjelentés 2016) című jelentésben már kiemelt hangsúlyt kap a vízügyi ágazat kapacitásfejlesztésének fontossága, de a vízügyben dolgozó munkaerő kérdése még részben megválaszolatlan maradt.
Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke, a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 Nemzetközi Programbizottság társelnöke, valamint a világtalálkozó zárónyilatkozatát Szövegező Munkacsoport elnöke elmondta: az elmúlt évtizedekben teret nyert az integrált vízgazdálkodás, amely a vízzel való összes tevékenységet és rendszert egy tágabb politikai, gazdasági, környezeti és társadalmi összefüggésben valósítja meg az összes érdekelt bevonásával a döntési folyamat során. Az integrált vízgazdálkodás valódi kulcsa azonban a releváns intézmények bevonása lehetne, a vízzel kapcsolatos adatok integrált és szabad hozzáférésű adatbázisokba való szervezésével. Az új technológiák, például az intelligens adatgyűjtők, valós idejű adatfeldolgozás és -hozzáférés, valamint a nagy és gyors szimulációs modellek sokban segítik a különböző szintű, a lokálistól a globálisig terjedő vízgazdálkodási döntéseket.
Úgy véli, szükség lenne a vízzel kapcsolatos oktatási intézmények – kezdve a szakmunkásképzéstől a technikusképzésen át az interdiszciplináris tudással felvértezett vízügyi szakemberekig – jelentős megerősítésére, illetve újak létesítésére, ha a siker reményében akarjuk képességeinket fejleszteni a század talán legfontosabb kihívásának, a vízkrízisnek megoldására.

Szükség van a felelős vízgazdálkodásra

Vízválság is jöhet

A budapesti világtalálkozón a vízgazdálkodásban is el kell érni azt a szemléletváltást, amelyet a párizsi klímacsúcs eredményezett az éghajlatváltozás kezelésében – emelte ki Áder János köztársasági elnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken reggel. Az államfő elmondta: a párizsi klímacsúcs óta mindenki evidenciaként beszél a klímaváltozásról. A jövő heti találkozón egy ehhez hasonló áttörést szeretnének elérni, hogy vízről úgy beszéljenek, mint a legfontosabb, de egyben legveszélyeztetettebb erőforrásról.
Áder János kiemelte: szakemberek szerint – figyelembe véve a népességnövekedést, az eddigi vízhasználatot, s annak növekedését (lakossági, ipari és mezőgazdasági szinten) – ha folytatódik ez a tendencia és nem változtatunk az eddigi felelőtlen vízzel való bánásmódon, akkor az a további fejlődés gátját képezi, s 15-20 év múlva a vízválság is bekövetkezhet. Az államfő elmondta: a háromnapos budapesti rendezvényen panelbeszélgetéseken megvitatják többek között, hogyan lehet mindenkinek biztosítani a biztonságos vízszolgáltatást, s miként lehet javítani a vízfelhasználás hatékonyságát. A rendezvényhez kapcsolódó kiállításon bemutatnak számos, zömében magyar innovációt.

(MTI)

Zárónyilatkozat-tervezet

A Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 azt kívánja elősegíteni, hogy globális konfliktusok és kockázatok helyett a víz az együttműködés, a béke és a fejlődés forrása legyen a világ minden fenntartható fejlődésben érdekelt országa számára. Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével és Magyarország kormánya által a Víz Világtanáccsal együttműködésben megrendezésre kerülő eseményre és a hozzá kapcsolódó tematikus fórumokra és Vízipari Szakkiállításra 2016. november 28. és 30. között kerül sor Budapesten, a Millenáris Parkban. A jövő heti világtalálkozóra nagy az érdeklődés: 111 ország, ebből 35 ország miniszterelnöki vagy miniszteri szintű képviselettel vesz részt. Továbbá kilenc fejlesztési bank és két nagy világszervezet (az ENSZ és a világbank) képviselői.

Az esemény záródokumentumának, a Budapesti Nyilatkozat 2016 kidolgozásáért felelős nemzetközi szövegező munkacsoport többkörös egyeztetés keretében véglegesítette a szövegtervezet első változatát, amely a globális vízbiztonság hosszú távú megőrzése érdekében konkrét cselekvéseket, akciókat fogalmaz meg, többek között a Magyarország számára is kiemelten fontos olyan területeken, mint a határon átnyúló vízügyi együttműködés erősítése, valamint a nemzetközi vízügyi intézményrendszer reformja: A nyilatkozat tervezete itt érhető el.