A vízpolitika jövőjéről tárgyaltak az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége pedig országos vízprogram megkezdéséről döntött.
Az aszály és vízhiány okozta gondokról és a fenntartható vízgazdálkodás jövőjéről tárgyaltak az uniós környezetvédelmi tárcavezetők a szlovák EU-elnökség kezdeményezésére július 11-én Pozsonyban – közölte a Földművelésügyi Minisztérium. A tanácskozáson a magyar delegációt vezető V. Németh Zsolt, az FM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy Magyarország a 2011. első félévi elnöksége alatt ugyancsak az uniós tárgyalások fókuszába helyezte a vízkészletek védelmének és kezelésének kérdéskörét. Rámutatott: az azóta eltelt öt évben a vízügyi prioritások nem változtak, ugyanakkor mind az extrém hidrológiai jelenségek gyakorisága (például a szélsőségesen aszályos és csapadékos időszakok, súlyos árvizek), mind pedig a globális kihívások tovább erősítették a téma fontosságát. Ennek jegyében szervezi meg Magyarország Budapesten 2. Víz Világtalálkozót is ez év novemberében.
A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy az aszály, a vízhiány és az elsivatagosodás, valamint az árvizek határon átnyúló hatásai szoros együttműködést kívánnak meg a tagországoktól, különös tekintettel a megelőzésre és a különböző szakpolitikák közötti hatékony együttműködésre.
Új víztudományi program orvosolhatja a problémákat
A vízgond Magyarországot is komolyan érinti, amit jól jelez, hogy a Magyar Tudományos Akadémia májusban tartott soros közgyűlésén átfogó, országos, multidiszciplináris vízügyi kutatási program megindítását jelentette be Lovász László MTA-elnök. Az akadémia elnöksége pedig június 28-án megtartott ülésén konkrétumokról is döntött: elfogadta a Nemzeti Víztudományi Kutatási Programról szóló előterjesztést. Ennek célja a kormány vízügyi stratégiája megvalósulásának elősegítése, a Kvassay Jenő Terv tudományos alapjainak biztosítása és a víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelése. Az MTA – együttműködésben a vízügyi kormányzattal és figyelemmel a nemzetközi trendekre – a víztudományi műhelyek koordinátoraként az integráló szerepet vállalná fel a program megvalósítása során. Az elfogadott dokumentum szerint az MTA kezdeményezi egy nemzetközi, interdiszciplináris Duna-régió kutatási program indítását, az EU Közös Kutatóközpontjával (JRC) és más releváns nemzetközi szervezetekkel együttműködésben.
A javaslat szerint az új Nemzeti Víztudományi Kutatási Program várhatóan elősegíti és hatékonyabbá teszi:
- a hazai integrált vízgazdálkodást és a minőségi vízi közműszolgáltatást;
- a hazai felszíni és felszín alatti vízkészleteink fenntartható hasznosítását;
- a magyarországi víztestek jó állapotának, illetve potenciáljának elérését és megtartását, mely az EU Víz Keretirányelv követelménye;
- innovatív fejlesztések eredményeként a vízkezelést és víztisztítást;
- az ivóvízellátás biztonságát;
- az árvízi védekezést, például az előrejelzések pontosabbá tétele révén;
- a szélsőséges időjárási viszonyok földi vízforgalomra kifejtett hatásának jobb megértését, ezáltal a hatékonyabb védekezési eljárások kidolgozásának lehetőségét;
- a geotermikus energia felhasználás jelentős növelését és fenntartható használatát;
- az ásvány- és gyógyvizek humán-egészségügyi hatásainak jobb megértését, az egészségipar és a gyógyturizmus jelentős további hazai fejlesztését;
- a rekreáció kiszolgálását, beleértve a horgászatot, strandolást és más vízi szórakozást;
- határral osztott víztestek esetében a kárpát-medencei szintű vízügyi együttműködést;
- a hazai vizes élőhelyek hosszú távú védelmét, valamint az ökológiai vízigények pontosítását;
- a növekvő mezőgazdasági (például öntözési) vízigények kielégítését;
- a belvizek és az aszály káros következményeinek csökkentését;
- a vízzel kapcsolatos tudásexport és nemzetközi oktatási tevékenység megerősödését.
Az MTA elnöksége által elfogadott dokumentum itt elérhető.
(MTI/mta.hu)