`

A jelenlegi uniós ciklusban mintegy 1250 milliárd forint jut agrár-vidékfejlesztésre, 300 milliárd forint az élelmiszeripar fejlesztésére - hangzott el a Portfolio és az agrárszektor.hu által közösen szervezett Agrárium 2015 konferencián.

A vidékfejlesztési programmal összesen mintegy 1250 milliárd forintnyi uniós és nemzeti forrást osztanak 2020-ig, amelyből a legnagyobb részarányt a beruházási és az agrár-környezetvédelmi jogcímek teszik ki - fejtette ki Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Az előző vidékfejlesztési programhoz képest jelentősen egyszerűsítik a forráshoz jutás feltételeit, többek között egyszerűsített támogatás-típusokat vezetnek be, így pl. az egyösszegű átalányt, az egységköltséget, és a százalékban meghatározott átalányalapú finanszírozást. Emellett egyszerűsített elbírálási elveket is beiktatnak (adott összeghatárig a fejlesztések egyszerűsített követelményei és elbírálása) – részletezte az államtitkár.

agrarium2015 1

A vidékfejlesztési program tavaly szeptemberben került benyújtásra, decemberben kaptuk meg a bizottságtól az észrevételeket, jelenleg ezeknek az egyeztetése folyik. A viták nagy része technikai jellegű, ugyanakkor sok tartalmi, illetve politikai jellegű kérdésben közös nevezőre kell jutnunk. A tárgyalási szakasz remélhetően májusban lezárásra kerül, és júniusban megjelenhetnek az első pályázatok – vázolta a helyzetet Mezei Dávid, az agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár. Az egyeztetések nem mentesek a vitáktól, így például az öntözött területek arányának növelését is nehezen tudjuk elfogadtatni a bizottsággal. Egy másik komoly ellentét a LEADER pályázatoknál merül fel. Magyarország egyértelművé tette, hogy a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrásokból 5%-nál többet nem szán erre a jogcímre, hiszen ezeket a forrásokat az agrárágazat fejlesztésére szeretné fordítani. Sajnos az Európai Unióban az agráriumban domináns országoknak nem érdeke, hogy a később csatlakozott tagállamokban versenyképességet növelő pályázatokat szorgalmazzanak, hiszen nem akarják, hogy új versenytársak nőjenek fel a közösségen belül - tette hozzá. A korábbi tervekkel ellentétben előrehozott, saját országkockázatra meghirdetett pályázatok egyáltalán nem kerülnek kiírásra.

agrarium2015 2

Az öntözött területek arányának növelése rendkívül fontos, hiszen Magyarország természeti adottságai lehetőséget adnak erre. Ez kulcskérdés számunkra, és küzdünk is ezért - reagált Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese. Ne felejtsük el, hogy a világ átrendeződik, óriási pénzekről van szó – nagyságrendileg 1200 milliárd forint -, ám ha nagyobb perspektívában nézzük, akkor látni kell, hogy korábban a támogatások döntő mértékben a vidékfejlesztési forrásokból kerültek hozzánk, és kevésbé közvetlen támogatások formájában. A helyzet most már átfordult: mára már a korábbi összegek két-háromszorosát tudjuk a közvetlen támogatásokra fordítani. Ez nagyon fontos átrendeződés az ágazat versenyképességének növelése szempontjából - szögezte le Papp Gergely.

Ismeretes, hogy a bizottság túl bonyolultnak ítélte meg a magyar programot, úgy vélték, hogy ez akár még a kifizetést is veszélyeztethetné. Jelentős egyszerűsítéseket hajtunk végre az eredetileg benyújtott programhoz képest – reagált Mezei Dávid. Bátrak voltunk, sok olyan új intézkedést is bevezettünk, amire eddig nem volt példa. Ezzel együtt azonban a cél az, hogy olyan, a magyar gazdálkodók számára minél egyszerűbb és átláthatóbb rendszert hozzunk létre, amely tartalmaz innovatív elemeket is. Fontos szempont, hogy viszonylag gördülékeny legyen végrehajtás, de a lehetséges hibákat ki tudjuk küszöbölni. Az új rendszer bonyolult lesz, már ami a végrehajtást és az ellenőrzést illeti. A mi feladatunk az, hogy az igénybevevők számára egyszerűsítsük a programot – szögezte le Papp Gergely.

agrarium2015 3

Összesen 1000 milliárd forintnyi fejlesztési forrásra lenne szüksége a hazai élelmiszeriparnak a 2015-2020-ig tartó időszakban- szögezte le Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Ebből a húsipar 150-200 milliárd, a baromfi-és a tejipar 60-60 milliárd forinttal részesedne, a fennmaradó részt pedig a többi iparág szívná fel. Ugyanakkor a kormány 300 milliárd forintos programmal számol, amelyből 200 milliárdot a még uniós egyeztetés alatt álló vidékfejlesztési program tartalmazna, 100 milliárd pedig a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (GINOP) állna rendelkezésre. Egyelőre azonban egyik összegről sincs konkrét kormányzati döntés – fogalmazták meg aggályaikat a konferencia élelmiszeriparról szóló kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.

agrarium2015 4

A Miniszterelnökség a vidékfejlesztési keretből már elkülönítette az élelmiszeriparra szánt 200 milliárdos keretet - jelentette ki Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára (a GINOP pedig a nemzetgazdasági tárcához tartozik). Míg a Vidékfejlesztési Programból a mikro-és kisméretű élelmiszeripari cégek, a GINOP-ból a közepes nagyságúak kaphatnak uniós forrásokat, az ennél nagyobb cégek csak akkor juthatnak támogatáshoz, ha mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak. Így azok az élelmiszeripari cégek, amelyek tisztán feldolgozással foglalkoznak, mindkét programból kiszorulnak. Ezt azt jelenti, hogy az ágazat teljesítményének felét adó nagyvállalati kategória nem kaphat támogatást. Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a közelmúltban ugyanakkor bejelentette, hogy a kormány nemzeti forrásokból külön támogatási programot dolgozna ki a nagyvállalati kör számára. A konferencia szakértői szerint azonban a kabinet terveinek részletei egyelőre egyáltalán nem ismertek.

A konferencia élelmiszeripari fejlesztéseit körbejáró szekció felvezető előadásában Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központ vezető agrárszakértője kifejtette, hogy versenyképes élelmiszeripar nélkül nincs versenyképes mezőgazdaság. Úgy véli, hogy jelenleg a hazai élelmiszergazdaság leggyengébb láncszeme az élelmiszeripar, de egyúttal az élelmiszer-terméklánc kitörési pontja is. Az alacsony tőkeerő és jövedelmezőség miatt a magyarországi élelmiszeripar kis- és közepes vállalkozásai támogatás nélkül csak a legritkább esetben tudnak fejleszteni, ezért döntő jelentőségű, hogy milyen pályázatokat dolgoznak ki. A támogatások feltételrendszerének alakulása hosszú időre meg fogja határozni az élelmiszeripari versenyképességünk alakulását – tette hozzá.

(agrarszektor.hu; fotó: Gyulai Tóth Zoltán, agrarszektor.hu)

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám