Magyarországon 10 százalék alatti annak a kockázata, hogy elfogyjon a víz – derült ki egy minap publikált nemzetközi tanulmányból. Globálisan a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság megnövekedett vízigénye pedig együttesen okozzák az extrém vízhiányt.
A világban 17 ország 1,8 milliárd lakóját fenyegeti komoly vízellátási válság kialakulásának kockázata a következő pár évben a washingtoni World Resources Institute (WRI) néhány publikált legfrissebb adatai alapján. A 17 országból 12 található a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (Izrael, Libanon, Katar, Jordánia, Líbia, Eritrea, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Irán), kettő (Pakisztán és India) Dél-Ázsiában, egy Afrikában (Botswana), egy Közép-Ázsiában (Türkmenisztán) és európai ország is van a legveszélyeztetettebb országok között, San Marino.
A felmérés alapján Magyarországon alacsony, 10 százalék alatti annak a kockázata, hogy elfogyjon a víz, akárcsak Horvátországban, Szerbiában, Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában. A környékbeli országok közül Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Ukrajnában 10-20 százalék között van annak az esélye, hogy ivóvízhiány alakuljon ki. Az ábrán Európára ráközelítve az is látszik, hogy ebben a régióban a legalacsonyabb a vízellátási válság kockázata a kontinensen. Az Európai Unió tagállamai közül viszont Ciprus, Belgium, Görögország, Portugália, Spanyolország és Olaszország is magas kockázati besorolást kapott, ami azt jelenti, hogy ezekben az országban 40 és 80 százalék között van annak a kockázata, hogy problémák lesznek az ivóvízellátással.
– A vízhiány számos jelenséggel kapcsolódik össze. Azokon a területeken például, ahol az éghajlatváltozás miatt már beindult egyfajta elsivatagosodás, öntözéssel próbálkoznak, miközben ott amúgy is nagy a küzdelem a meglévő édesvízkészletekért. A mezőgazdaság, az ipar és a lakosság megnövekedett vízigénye pedig együttesen okozzák az extrém vízhiányt, amit felerősít az is, hogy nem mindig a legügyesebben gazdálkodunk a vízkészleteinkkel – hívta fel a figyelmet az Inforádióban Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.
A szakértő nem tartja kizártnak, annak ellenére, hogy Magyarország köztudottan gazdag vízkészletekben, hogy egy-két évtizeden belül, még hogyha időlegesen, és csak bizonyos területeken, de feszültség léphet föl azzal kapcsolatban, hogy ki használhatja föl a helyileg elérhető édesvízkészletet. Hiszen Magyarországon is, a World Resources Institute jelentése is kimondja Közép-Európára, növekedik az aszályos időszakok hossza és gyakorisága.
– Az aszályosodás és a melegedés hatására gyorsabban párolog a talajból a víz, tehát egyre nagyobb lesz az igény az öntözésre – mutatott rá a klímakutató. – Fontos lenne arra is odafigyelni, hogy milyen vizet használunk öntözésre, hogyha lehet, ne azokat a készleteket, amikre a lakosságnak, esetleg a gazdasági szférának is szüksége lehet.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön