A Takarék Agrár Központ szerint tovább emelkedik az agrárium kibocsátása 2017-ben. A tej- és a sertéspiacon árcsökkenés lesz az idén, az olajos magvaknál viszont drágulás következik. A központ vezetője úgy véli, egyre nagyobb a lemaradása az élelmiszeriparnak, s a beruházások elodázhatatlanok.
A tavalyi 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátás mögött jelentős, tizenhárom százalékos hozzáadottérték-emelkedés húzódik meg. Ez igazán jó hír, hiszen a mezőgazdasági árak csökkentek – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője. Elmondta: a szántóföldi növényeknél tapasztalt rekordok is azt jelzik, hogy a technológia fejlődik, a hatékonyság javul. Ebben az évben a támogatási, pályázati rendszer még inkább segíti a beruházásokat.
Az első pilléres (uniós közvetlen kifizetések) és a nemzeti támogatások mellett több százmilliárd forint áramlik a második pillérből (Vidékfejlesztési Program pályázatai) is az agráriumba az év második felében, s ennek hatásait leginkább majd a 2018-as kibocsátásban lehet érzékelni.
– Ha a szélsőséges időjárási tényezők miatt a tavalyinál nem szenvedünk el nagyobb kárt, vagy akár még kisebb is lesz a kiesés , akkor a kibocsátás is tovább emelkedik. A Takarék Agrár Központ előrejelzése szerint a mezőgazdaság kibocsátása 2020-ra eléri 2750 milliárd forintot – jegyezte meg a szakértő.
Fórián Zoltán a gabonafélék piacán nem számít áremelkedésre. Az olajos magvaknál viszont a kereslet növekedése drágulást vetít előre. Szerinte a tej és a sertés piacán nemrégiben elindult áremelkedések nem lesznek tartósak. Arra számít, hogy az év második felében ismét lefelé mutató korrekció kezdődhet e termékeknél. Összességében 2017-ben is inkább a mennyiségi oldali bővülés lehet a mezőgazdasági kibocsátás növekedésének alapja, mint az áremelkedés.
– Miközben a magyarországi mezőgazdaság évekre visszamenőleg a fejlődés, növekedés jeleit mutatja, az élelmiszeripar lemaradása e téren egyre jelentősebb. Ez pedig kétségtelenül hátráltató tényező a mezőgazdaság fejlődésében is – hangsúlyozta a szakértő. – A 2013 óta kiemelt stratégiai ágazatnak számító élelmiszeriparban tehát nagy szükség van a fejlesztések gyorsítására, a versenyképesség látványos javulására. Mivel a magyar agrárium a hazai ellátásnál jóval nagyobb kibocsátással rendelkezik, és a további bővülés is sokkal inkább a kivitel oldalán érhető el, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlődését fel kell gyorsítani. Ezt csak pályázati programok révén nem lehet megoldani, és további külső pénzforrások bevonása is szükséges a beruházások élénkítésére.
A munkaerőhiány már most is jelentős az agráriumban, de a következő években még nagyobb gondot jelent majd. Ennek egyik fontos „mellékhatása” lehet szerinte a koncentráció növekedése, a gépesítés erősödése – például a zöldség- és gyümölcstermelésben.
Ami a támogatási rendszer 2020 utáni változásaival kapcsolatos félelmeket illeti, a Takarék Agrár Központ arra számít, hogy a jelenlegi támogatási formák fennmaradnak, de a torta ismét kisebb lesz, és egyre inkább a visszatérítendő, pályázati úton elérhető források felé mozdul el a szerkezete. Fórián úgy látja: a gazdálkodóknak most érdemes nagyobbat előre lépniük, amikor igen kedvező támogatási lehetőségek, soha nem látott alacsony hitelkamatok állnak rendelkezésre, de csak akkor, ha beruházásaik piaci szempontból megalapozottak.
(Magyar Hírlap)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön