Másfél milliárd forintból épülne ki országos szinten a jégeső-elhárító rendszer, a vidékfejlesztési programból előteremtett forrásból – írta mai számában a Magyar Idők. Elodázhatatlan a rendszer kiépítése, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pedig élére kíván állni a törekvésnek – nyilatkozta a lapban Győrffy Balázs, a kamara elnöke.
A rendszer fenntartásának költségeihez az agrárkárenyhítési alap mellett a tervek szerint az összes haszonélvezőnek hozzá kellene járulnia, az érintettek cserében valamilyen formában adójóváírási lehetőséget kapnának – fogalmaz a napilap cikke.
Október közepéig kell javaslatot tennie a nemzetgazdasági miniszternek arra, hogy az országos jégeső-elhárítás működtetésére miként lehet megteremteni a kárenyhítési alaphoz történő önkéntes hozzájárulások lehetőségét, illetve azokat adójogi eszközökkel ösztönözni – áll a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányrendeletben. Ebből az is kiderült, hogy a kabinet egyetértett egy országos talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer létrehozásával, valamint az annak működtetésével összefüggésben felmerült költségeknek az agrárkárenyhítési rendszerből és az adókedvezményekkel is ösztönzött önkéntes hozzájárulásokból finanszírozásával. A Földművelésügyi Minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a rendszert országos szinten 2018-ra építhetik ki.
Két éven belül megszűnhet a legtöbb kárt okozó természeti jelenség
Az utóbbi évek súlyos jégveréseit látva elodázhatatlan egy országos jégeső-elhárító rendszer kiépítése, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pedig az élére kíván állni ennek a törekvésnek – mondta a lapnak Győrffy Balázs. A kamara elnöke szerint az ehhez szükséges forrást már korábban elkülönítették a vidékfejlesztési programban, így jövőre megindulhat a rendszer kiépítése. A lehetséges technológiák közül a talajgenerátoros módszer alkalmazása látszik célszerűnek – tette hozzá.
Becslések szerint másfél milliárdból valósítható meg a talajgenerátorokkal és radarokkal működő hálózat
Az immár vitathatatlan klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események, s ezek kedvezőtlen gazdasági, környezeti illetve társadalmi hatása is növekszik – mutatott rá a rendszer kiemelt fontosságára Kis Miklós Zsolt. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint mindez különösen érzékenyen érinti a mezőgazdaságot, ezért egyre nagyobb hangsúly helyeződik a kockázatmegelőzésre és -kezelésre. Éppen ezért – tette hozzá – a tárca támogatta az agrárgazdasági kamara felvetését és jelentős forrásokat különített el a vidékfejlesztési program keretéből a jégeső-elhárító rendszer kiépítésére.
Magyarországon a jégkár az egyik leggyakrabban előforduló káresemény, elhárításával még a hazai bruttó gazdasági termelés (GDP) is kiszámíthatóbbá válna. Jelenleg három megye működtet úgynevezett talajgenerátoros rendszert, ezen rendszerek továbbfejlesztett változatainak kiépítésében kellene gondolkodni – mondta az államtitkár.
Somogy, Baranya és Tolna megyében körülbelül 150, talajfelszínen működő, a felhőkbe ezüst-jodid kristályt juttató generátorral és egy időjárást figyelő radarral működő hálózatot építettek ki közvetlenül a rendszerváltás után. A „védőháló” fennállása óta az érintett régiókban minimálisra csökkent a jégkár mértéke. Időközben több helyütt is telepítettek talajgenerátorokat.
Jelentősen csökkenthető a jégkár
Bács-Kiskunban körülbelül két éve működik egy 200 ezer hektárt védő hálózat. Ilyen védőrendszereket hazánkban jellemzően a hegyközségi tanácsok segítségével építenek ki, mivel a jég a legkomolyabb károkat a szőlőültetvényekben okozza. Az egri borvidék területén 2014-ben adták át az egész régiót védő, 19 talajgenerátorból álló hálózatot. Az ezüst-jodid kristályt gyártó és azt a felhőkbe juttató generátor ára 500-600 ezer forint, fenntartása – a felhasznált anyagokat beleértve – pedig évente körülbelül ugyanekkora összeget tesz ki. A korábbi rendszerek kiépítése után a gazdálkodók azt tapasztalták, hogy 70-75 százalékkal csökkent a jégeső okozta kár. Minimálisan 5-10 generátor telepítése javasolt egymástól 7-10 kilométer távolságban hálószerűen. Számítások szerint körülbelül másfél milliárd forintból építhető ki az országos talajgenerátoros rendszer, amire rövidesen pályázatot írhat ki a tárca – mondta Kis Miklós Zsolt.
(forrás: Magyar Idők; illusztráció: MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön