A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) tájékoztató lakossági fórumot rendezett Ózdon, melynek témái az elmúlt években a környéken megjelent barnamedvékkel kapcsolatos információk, védekezési lehetőségek voltak.
Magyarország északi régiójában az elmúlt években egyre gyakrabban bukkannak fel Szlovákiából átkóborló barna medvék. Tíz éve ez még szenzációszámba ment volna, napjainkra már szinte megszokottá vált. Az ide látogató medvék egy része tartósan meg is telepszik a Bükki vagy az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Medvét láttak 2018-ban többek között Salgótarján, Somoskőújfalu, Pétervására és Füzesabony térségében, sőt 2018. június 17-én hajnalban még Miskolcon is készült olyan telefonos felvétel, amelyen jól látszott, hogy egy kifejlett mackó sétál a négysávos úton.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai folyamatosan nyomon követik a felbukkanó medvéket és ezzel párhuzamosan rendszeresen tartanak tájékoztató lakossági fórumokat azokon a településeken, ahol jó eséllyel összefuthatnak az ott élők egy medvével. A január 23-i találkozón Dudás György, a BNPI általános igazgató-helyettese elmondta, hogy a nagyragadozók egyre gyakoribbá váló hazai jelenléte és a barnamedvék 2018-as látogatásai indokolták a tájékoztató kampány elindítását. A nemzeti park igazgatóság szeretne elébe menni az eseményeknek és megragad minden lehetőséget, hogy partnereket keresve, széles körű összefogással mind többet tehessen az ezekkel az állatokkal való zavartalan együttélés érdekében.
Bakó Botond Zoltán (Herman Ottó Intézet) a barnamedve természetvédelmi megítéléséről tartott személyes hangvételű előadást. Bemutatta a ragadozó jogi, európai és magyarországi helyzetét, állománynagyságát és annak változását. Közölte, hogy a kontinensen – így a szomszédos Szlovákiában és Romániában is – a medvék száma növekedett, aminek összetett, csak részben ismert okai és hatásai lehetnek. Dr. Szemethy László (Pécsi Tudományegyetem) „Mi hasznunk származhat a nagyragadozók jelenlétéből?” című előadásában számos, szakmai körökben is elterjed nézetet cáfolt meg. Kiemelte, hogy meg kell ismerni, de nem szabad másoktól sematikusan átvenni a nagyragadozókkal kapcsolatban tapasztalatokat, mivel a helyi sajátosságok meghatározóak lehetnek.
Gombkötő Péter, a BNPI zoológiai szakreferense a barnamedve hazai megjelenésének okait és az esetleges konfliktusok megelőzésének lehetőségeit mutatta be. Az ő előadásából is kitűnt, hogy az Északi-középhegység döntő része a faj számára potenciálisan alkalmas élőhely, így a jövőben a konfliktushelyzetek gyakoriságának növekedése várható. Elmondta, hogy a medvék „okozta” vészhelyzetek kialakulásában döntően emberi okok állnak, így ezek megelőzésben kulcsfontosságú a megfelelő hulladékkezelés, a felelős emberi magatartás.
Dr. Patkó László (WWF Magyarország) az Euro Large Carnivore LIFE projekt ismertetése mellett kitért a nagyragadozó-állomány monitorozásának nehézségeire is, és követendő szlovák példát mutatott az ellenérdekelt csoportok együttműködésére. Majd Szép Ábrahám (Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület) mutatta be a Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Programot. Előadásából kiderült, hogy Ózd térségében több gazdálkodóhoz helyeztek el kuvaszokat, melyek a BNPI által biztosított villanypásztorral együtt hathatós védelmet jelentenek a haszonállatok számára a nagyragadozók ellen.
Valamennyi előadó szólt a jövőben várható konfliktushelyzetekről és azok megoldásáról, illetve kiemelték a medvével kapcsolatos alapvető viselkedési szabályok betartásának szükségességét.
(forrás: BNPI/HOI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön