Erdő- és vadgazdálkodás

A március 21-i Erdők Világnapja alkalmából a Pilisi Parkerdő Zrt. az erdőjárás népszerűségére és társadalmi, turisztikai hasznaira hívja fel a figyelmet. A társaság által kezelt főváros környéki erdők a leglátogatottabbak egyike.


A jeles napot idén világszerte az erdők és a fenntartható városok közötti kapcsolat bemutatásának és még szorosabbá fűzésének szentelik. Magyarországon a főváros környéki erdők hagyományosan a természetjárás különböző formáit szolgálják, így ebből fakadóan is az ország leglátogatottabb területei közé tartoznak.

Az Országos Erdészeti Egyesület által 2017-ben készített országos reprezentatív erdőismereti közvélemény-kutatás adatainak elemzése és a Pilisi Parkerdő egyes területein működő látogatásszámlálók adataiból származó eredmények közösen erősítik meg az erdők szerepének fontosságát, az erdőjárás széles körű kedveltségét az ország legsűrűbben lakott területén: a legújabb felmérés szerint ugyanis évente mintegy 25 millió látogatást regisztrálnak a főváros környéki erdőket kezelő Pilisi Parkerdőben.

Az erdők látogatottsága az elmúlt évtizedekben egyértelműen növekvő tendenciát mutat: míg az 1990-es években végzett látogatottságszámlálás évi 10 millió látogatási alkalmat regisztrált a Pilisi Parkerdőben, ez a szám már több mint a duplájára nőtt. Mindez a magyar erdők növekvő belföldi turisztikai szerepére is felhívja a figyelmet. A legtöbben még mindig sétálni vagy rövid távú gyalogos túrákra járnak az erdőterületre, ők évente mintegy 15 millió látogatási alkalmat jelentenek a parkerdőkben. A 21. század elejére új erdőjárási formák is megjelentek: évente csaknem 1,5 millió a kerékpáros látogatások száma, és közel félmillió alkalommal lóháton indulnak az emberek az erdőbe. A Pilisi Parkerdőben ezeket az igényeket kiszolgálva elsőként nyitották meg az erdészeti utakat a kerékpárosok számára, majd 2016-ban kiépült a 330 kilométernyi útvonalat magába foglaló Pilis Bike erdei kerékpáros úthálózat is. Mindeközben felértékelődött az egyéb erdei sportok szerepe is, hiszen évente több mint másfél millió alkalommal kocognak vagy futnak a főváros környéki erdőkben. Kiemelkedő még a kutyasétáltatás jelentősége is, ezzel a céllal évente 3 millió alkalommal keresik fel a Pilisi Parkerdő területét.

Kedvelt pihenő övezet a budai erdőterület

 

A látogatottság utóbbi időben történt jelentős emelkedését mutatják az egyes részterületekre vonatkozó kutatások és a különböző turisztikai látnivalókon (például kilátókon) elhelyezett látogatásszámlálók is. Ez utóbbiak közül még a szakemberek számára is meglepően sokan keresték fel a prédikálószéki kilátót, ahol tavaly tavasz óta már több, mint 23 ezer ember fordult meg annak ellenére is, hogy a kilátó csak gyalogosan, legalább kétórás túrával közelíthető meg.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum területét 2017. októberének csupán egyetlen hétvégéjén a Debreceni Egyetem és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével végzett felmérés szerint 17 ezer kiránduló kereste fel. Ők elsősorban túrázni, sétálni, futni, vagy kerékpározni érkeztek a Pilis belsejében fekvő, így nehezebben is megközelíthető területekre.

Külön kutatás foglalkozott a visegrádi Apátkúti-völgy kirándulóforgalmának elemzésével is. A Pilisi Parkerdő a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézetével közösen kihelyezett kamerák képeinek segítségével vizsgálta a népszerű kirándulóhelyen megforduló látogatók számát. Évente átlagosan 108 ezer áthaladást regisztráltak a burkolt erdészeti úton kialakított számlálási ponton, aminek közel kétharmada gyalog, mintegy 15%-a kerékpárral történt.

Az idei Erdők Világnapja nemzetközi témája fontosságát Magyarország esetében a főváros környéki erdőterületek látogatottságának drasztikus növekedése is jól szemlélteti. A fenntartható urbánus élethez szorosan hozzátartozik a várost övező, fenntartható erdőterület és az azon folytatott erdőgazdálkodás is. A Pilisi Parkerdőben az elmúlt évtizedekben bevezetett örökerdő-gazdálkodási modell pedig nemcsak a természetvédelmi szempontok, hanem az egyre növekvő erdőlátogatási igények kielégítésére is jó választ ad. Napjainkra már az erdőgazdaság területének 40 százalékán a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás bevezetése folyik (örökerdő-gazdálkodás), így az erdő környezeti, társadalmi és turisztikai hasznai is állandóan érvényesülhetnek.


(forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.)

 


71,3 milliárd forint jutott az erdők megújulására

A 22 állami erdőgazdaság 2010 óta összesen 71,3 milliárd forintot fordított az erdők megújulására, s ebből 17,3 milliárd forintot közjóléti beruházásokra költöttek – közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az erdők világnapja alkalmából tartott szerdai nagykanizsai megemlékezésen. Hozzátette, 2010 óta Magyarországon 37 új kilátó épült és 31-et újítottak fel, továbbá 26 új szálláshely jött létre, illetve 75 turistaszálló és motel újult meg. Mindezen felül 14 új látogatóközpontot alakítottak ki és hetet újítottak fel.

A Pro Silva Hungariae szakmai díjátadón elmondta, a kormány 2010-ben elhatározott célkitűzésének megfelelően „a magyar erdők jó karban vannak, magas színvonalú erdőgazdálkodás folyik".
– Ahogy az erdő szolgál bennünket, úgy szolgáljuk mi is az erdőt, megvédjük ezt a kincset, és úgy élünk az erdeink javaival, hogy azokat meg tudjuk újítani. Átalakul a gazdasági környezet, az éghajlat is változik, ami megköveteli az alkalmazkodást a társadalom valamennyi szervezetétől, így az erdőgazdaságoktól is – fogalmazott Fazekas Sándor.

A kitüntetési ünnepségen Fazekas Sándor Bitay Márton Örssel, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkárával közösen adta át 29 erdészeti szakembernek a díjakat. (MTI)


Északi vezetés

Az erdők és az erdős területek több mint 182 millió hektárt fednek le az EU-ban. Ez az EU teljes területének mintegy 42 százaléka – ismertette az Eurostat az európai erdők adatait a világnap alkalmából. Az EU-ban 0,36 hektárnyi erdő jut egy főre. A legnagyobb erdőterület ek Svédországban (30 millió hektár), Finnországban (24 ) és Spanyolországban (27) vannak.Az ország területének arányában az erdőterületet tekintve Finnország (az összes terület 71 százaléka), Svédország (67) Szlovénia (64), Észtország (58) és Lettország (56) a leginkább erdősült országok, míg Hollandia (8), Málta (11) és Dánia (16) a legkevésbé fás országok.


 

 

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok