Idén 125 ezer vaddisznót kell kilőni, ám nem az országhatáron felbukkanó sertéspestis miatt – írta a Magyar Hírlap. A tartósan igen hideg időjárásban a vadászoknak kiemelt feladatuk, hogy gondoskodjanak a vadállomány takarmányozásáról.
Akár komoly károkat is okozhat a nem megszokott, tartós, igen hideg időjárás az apró- és a nagyvadállományban is – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Varga Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) vadgazdálkodási és vadvédelmi bizottságának elnöke. Hozzáfűzte: a vizes, nedves időjárás, a nagy hótömeg még veszélyesebb lenne a vadállománynak, de a mostani, hideg, száraz időben is kiemelt feladatuk a vadászoknak a vad takarmányozása. Az erdőkben számos helyen tesznek ki ezekben a napokban szálas és szemes takarmányt a fácánoknak, a nyulaknak, a szarvasoknak és az őzeknek.
A vadászok olyan területekre helyezik el a takarmányt, hogy a vadászható fajoknak ne kelljen sokat mozogniuk, a takarmány felvétele a legkevesebb energia felhasználásával járjon. Ebből nemcsak a vadászható, hanem valamennyi vadon élő állatnak jut, így a védett fajoknak, például az énekes madaraknak is. A vadászoknak fontos teendőjük a vadon élő fajokról való gondoskodás, a megóvás, az ápolás is, a vadállomány szabályozása mellett.
A vadászati hatóság terve szerint az idén 55 ezer gímszarvast, 13-14 ezer dámszarvast, 115 ezer őzet és 125 ezer vaddisznót kell kilőni az országban. Erre azért van szükség, hogy ne történjen egyes fajoknál olyan mértékű feldúsulás, ami már problémákat okozna. Az OMVK bizottsági elnöke megjegyezte: helyenként és időnként előfordulhat, hogy egy-egy faj egyedei elszaporodnak, például így volt ez az utóbbi időszakban vaddisznó és a gímszarvas esetében Kelet-Magyarországon, amit kezelni kell.
Varga Gyula, a Kárpátalján megjelent afrikai sertéspestissel (ASP) kapcsolatban fontosnak nevezte a megelőző tevékenységet. Megjegyezte, a vaddisznók útvonalát nem lehet korlátozni, ám az elejtett egyedekből a hatósági állatorvosok mintát vesznek, így kiderül, fertőzöttek-e. A kamara információkat ad, konferenciákat szervez a sertéspestisről, együttműködik a hatóságokkal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal is.
Szerinte fel kell mérni az adott területen élő vaddisznókondákat, létszámukat, mozgásukat, mert egyes kondák „eltűnése”, kipusztulása az ASP első jele lehet. A sertéspestissel fertőzött országokból érkező vadászokat megkérik arra, hogy ne hozzanak magukkal sertés- vagy vaddisznóhúsból készült élelmiszert. Tilos szétszórni vadászterületen olyan hulladékot, amely állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazza.
(Magyar Hírlap)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön