Évekkel ezelőtt indult el Zalában az Agrárklíma kísérleti program, amely országosan felméri a klímaváltozással kapcsolatos károkat és válaszadási lehetőségeket az erdészetben.
Száradó fenyvesek, szomjazó bükkösök. A globális éghajlatváltozás néhány évtized alatt teljesen átrendezheti a Kárpát-medence növényösszetételét. Az egyre gyakoribb kártevő-invázió, valamint a kórokozók, invazív gyomok elterjedése mögött többnyire a megváltozott időjárás áll. A gyengülő őshonos növények egyre kevésbé tudnak védekezni a betegségek vagy a hernyók ellen. Példa erre a 8-10 évente ismétlődő gyapjaslepke-tarrágás, 2006-ban például 212 ezer hektár erdőt támadtak meg a hernyók, és minél enyhébbek a telek, annál nagyobb a veszély, hogy valamiféle erdőpusztítónak sikerül áttelelni. Riasztó, hogy idén fagy sem nagyon volt.
– Három évvel ezelőtt Zalában indult el az a kísérleti program, amely országosan méri fel a klímaváltozással kapcsolatos károkat az erdészetben. Az 1,8 milliárd forintból megvalósuló Agrárklíma-projekt olyan új informatikai adatbázis kiépítésén dolgozik, amely akár néhány hektáros lebontásban is jelezni tudja, hogy egy adott területen milyen változás várható, milyen fafajok élhetnek meg ott a jövőben – hangsúlyozza dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója. – Megpróbálunk olyan 10-20-30 éves forgatókönyveket megfogalmazni, hogy a tudomány mai állása szerint mi fog történni itt Vas megyében, vagy Magyarország léptékében. Kis országunk nagyságrendjében is meg kell tudnunk mondani, hogy például az Alföld közepétől, az Északi-középhegységen át, itt Kőszeg környékén az Alpokaljáig mi fog történni, nem csak holnap-holnapután, hanem 10-20-30 éves időléptékben. Ez az erdészetnek azért fontos, mert ami erdőket itt kitermelünk, használunk és fel kell újítanunk, ott már döntéseket kell hoznunk, hogy milyen irányba kell tovább vinnünk az állományokat. Nem feltétlenül a kőbe vésett 30-40-50 éves ökölszabályok alapján. Volt olyan időszak, amikor olyan kevés erdőnk volt, hogy drákói szigorral, korlátozott magántulajdonnal, jogszabályok szerint kőbe vésett szabványokkal kellett az erdőhöz hozzányúlni, jogosan. Ehhez képest azt tapasztaljuk, hogy ez ma már nem működik. Azt tapasztaljuk, hogy utolér bennünket az a sors, hogy 5-10 éve beszéltünk a klímaváltozás lehetséges hatásairól, most pedig már a gazdálkodók jönnek hozzánk, hogy nézzük meg, mi a probléma, mert azok a módszerek, amikkel eddig dolgoztak, nem alkalmasak a bükkösök, tölgyesek felújítására – tette hozzá.
– Erdőtelepítéskor nem biztosak abban, hogy azok a szabványok, döntéstámogatási rendszerek, így például a Járó-féle táblázat, amit évtizedekig használtak, mely eddig „szent bibliája” volt az erdészetnek, és mellyel meghatározott termény-, típus-, valamint klímaparaméterek alapján megállapítható volt, hogy milyen célállomány, miként fog növekedni, és az mennyire lesz jövedelmező. Ehhez képest most úgy tűnik – mondja Dr. Borovics Attila –, hogy mozgó célpontunk van. A termelés folyamatosan csúszik ki a talpunk alól. Kollégáim azon dolgoznak, hogy minden adat, ami itt hozzáférhető, térinformatikai rendszerekkel egy koordinátarendszerre vetítve, mely során a talaj, a hidrológia, a domborzat, a klíma a legfontosabbak, akár egy hektáron a beavatkozás szintjén megmondjuk, hogy mi van, mi lesz.
Hangsúlyozza: minden fafaj nagyon veszélyeztetett. A bükkösre szoktunk hivatkozni, mert ennél bukott ki először Észak-Zalában, hogy több százezer köbméternyi állomány omlott össze egyik percről a másikra. Akkor ezt még erdővédelmi kérdésként aposztrofálták, hogy biztosan más gond van, valahogy másként kell csinálni – emlékeztetett a szakember. Kiderült azonban, hogy nem. A különböző lepke, rovar és egyéb károsítók, meg kórokozók már egy legyengült állományt tudtak megtámadni. Vasban, Zalában az egyik legismertebb példa, ha jobbra-balra nézünk, hogy a lucfenyveseink száradnak.
Legyinthetnek ránk, hogy a buta erdész a lucfenyőt mesterségesen idetelepítette, de ezek 30-40 éve itt működtek, és extraprofitot produkáltak a gazdájának. Most viszont azt mondtuk, akkor is, ha nem pusztul, ki kell vágni ahhoz, hogy gazdasági hasznot hozzon, de a helyére már mást, szárazságtűrőbb és alatta lévő klímazónába tartozó fafajokat kell ültetni.
– Ezeket kell nekünk okosan kitalálni. Az eddigi Járó-féle helyett új táblázatot kell nekünk kitalálni, ami ráadásul időben és térben is dinamikusan változik. Ez a mi munkánk ebben a pillanatban – mondta a Hajnal-tájnak az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója.
Forrás: hirado/Hajnal-Táj OEE online
Fotók: ERTI GIS
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön