Az afrikai sertéspestis egyik komoly veszélyforrása továbbra is a moslékokra vonatkozó előírások be nem tartása. És vannak kisebb sertéstelepek, amelyek kevés figyelmet fordítanak ezekre. Az állattenyésztőket emellett az új ágazati törvény is foglalkoztatja.
Az már hónapok óta ismert, hogy új állattenyésztési törvény készül, ami többek között az új uniós előírásokat – például az Európában tevékenykedő tenyésztőszervezetek liberalizációját – is tartalmazza. A március 7-i Agrárium 2019 konferencia állattenyésztési szekciójában Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy bizonyos típusú előírásokat más szinten kellett szabályozni, így újra kellett indítani a törvény közigazgatási eljárását, emiatt pedig az előkészítés folyamata is csúszott. Megjegyezte, az eljárás befejezése után kerülhet az új állattenyésztési törvény az Országgyűlés elé, ám, hogy ez pontosan mikor történhet, azt nem tudta megmondani. Tarpataki Tamás szerint egyszerű és végrehajtható szabályozást kíván a tárca megalkotni.
Az állategészségügyre más szabályok vonatkoznak – például az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésre vonatkozó előírásokat az országos főállatorvosi határozat tartalmazza. Ebben részletesen szerepel, hogy ki, milyen módon tudja megelőzni az ASP főleg sertésállományokban való megjelenését. Azt a tanácskozáson Bognár Lajos országos főállatorvos leszögezte, hogy a házisertés-állományokban nem észlelték a betegséget, és a legfőbb cél ennek megőrzése. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió tagállamaiban – így Magyarországon is – szigorúan tilos az élelmiszer-hulladékok feletetése az élelmiszertermelő haszonállatokkal. A moslék (ideértve bármilyen, emberi fogyasztásra szánt élelmiszerből származó hulladékot, tehát az éttermekből, konyhákból vagy háztartásokból kikerülő mellékterméket egyaránt) az egyik legfontosabb fertőzésközvetítő anyag számos járványos betegség, így például az afrikai sertéspestis esetében is.
A szakember szerint a tilalom betartása a sertésállományok védelmének és az ASP megelőzésének egyik legfontosabb eleme. Hozzátette, ha e szabályok megszegése miatt akár egy fertőzéses eset is bekövetkezik, azt a teljes ágazat megsínyli. A főállatorvos mellett Nagy Tibor, Bonafarm Zrt. sertéságazati igazgató is felvetette, hogy a kisebb, a biztonsági szabályokat kevésbé követő sertéstartók lehetetlen helyzetbe hozhatják a körzetükben tevékenykedő profi vállalkozásokat, amennyiben nem tartják be a járványvédelmi előírásokat: ASP-kitörés esetén ugyanis 3 kilométeres körzetben 40 napra valamennyi sertésszállítást befagyasztanak. Ráadásul, tette hozzá, a háromkocás telep tulajdonosát kártalaníthatják, ellenben az ezerkocás gazdaságot – amely közvetlenül lenne érintett a bajban – nem biztos.
Fel is merült a kérdés: csak a szabálykövetéssel lehet megelőzni az ASP kitörését vagy várható vakcina is ellene? Bognár Lajos szerint 5-10 év múlva lehet bármilyen oltóanyag a betegség ellen, ugyanis jelenleg ezeket még csak fejlesztik, és a NÉBIH is részese két külföldön zajló kutatási projektnek is.
Előny-hátrány
A tanácskozáson Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója, a NAK országos osztályelnöke ágazati értékelésében elmondta, hogy az angolszász és francia marha- vagy a dán sertésgenetika lekörözhetetlen előnyre tett már szert, eközben Európa keleti fele inkább a hizlalásra rendezkedett be. Mert itt van hozzá elég tér és takarmány. Hozzátette, ha a tisztán piaci alapon közelítjük a kérdést, a specializáció észszerű folyamat, másrészt szuverenitási kérdés is, „hogy lemondunk-e arról a lehetőségről, hogy magunk állítsuk elő tenyészállatainkat és velük termeljünk”. Mint megemlítette, a tavaly november óta hatályos uniós rendelet nyomán Magyarországon is bármennyi tenyésztőszervezet képviselheti saját szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh- és a kecskefajtáit. Továbbá azonos alapelvek szerint kell működtetni a tagállamokban a törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészérték-becslési rendszereket, és könnyebbé válik a tenyészállatok és a szaporítóanyagok kereskedelme.
Illegális sertéstelepet számoltak fel
Többszörösen megsértette a hatályos jogszabályi előírásokat az a Pest megyei állattartó, akinek telepén 55 bejelentés nélkül tartott sertést találtak a NÉBIH szakemberei. A helyszíni vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az állatok egészségügyi státusza nem ismert. A sertések kétséges státuszát tovább súlyosbította, hogy az etetésük szintén tiltott módon, élelmiszer-hulladékkal (moslék) történt. Az ellenőrök csaknem 1 tonna mellékterméket találtak a telepen fellelhető műanyag hordókban, illetve földbe ásott tárolókban. A területileg illetékes járási hivatal – a NÉBIH értesítése alapján – azonnali hatállyal forgalmi korlátozást, továbbá a melléktermék ártalmatlanítását rendelte el az érintett telepen.
Az állattartó telep adatai elérhetőek a jogsértés listán. Film az akcióról itt. (forrás: NÉBIH)
(nak.hu/RF)