Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A hazai étkezésihal-termelés több mint 10 százalékkal emelkedett a 2016. évi értékhez képest 2017-ben. Egy vizsgálat szerint pedig az itthoni halastavak vizében és üledékében leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben elforduló növényvédő szer a glifozát.

A magyarországi étkezésihal-termelés 2017-ben 24 ezer tonna volt, az elmúlt tíz évet vizsgálva az egy főre jutó halfogyasztás egyenletesen emelkedő tendenciát mutat. 2007-hez képest 18 százalékos, az elmúlt öt évet nézve (a 2012-es értékhez képest) pedig 29 százalékos növekedés mutatható ki. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által végzett számítások szerint az egy főre jutó hazai halfogyasztás 2017-ben 6,4 kg volt.

A 2017-es éves halfogyasztás-növekedés oka, hogy Magyarországon a haltermelésen belül az étkezésihal-termelés több mint 10 százalékkal emelkedett a 2016. évi értékhez képest, illetve a hazai hal- és halászati termékek importja is 5 százalékkal bővült 2017-re. A halhúsfogyasztás messze elmarad az EU átlagától, ami kb. 23 kg/fő évente – de mivel Magyarország nem végez tengeri halászatot, említésre méltó, hogy növekedő halfogyasztási tendencia „csak” az édesvízi akvakultúra-termelés eredménye.

A hazai halhúsfogyasztási szokásokat és fogyasztói viselkedéseket tekintve megállapítható, hogy a halvásárlás alapvetően a vallási ünnepekhez kötődik, és nem feltétlenül a korszerű és egészséges táplálkozás motiválja a vásárlókat. Az egy főre jutó teljes húsfogyasztás 9 százalékát teszi ki a halhúsfogyasztás. A lakosság általában a 2-3 kilogrammos pontyot keresi, és a kereskedői igények is ezt az átlagsúlyt tartják megfelelőnek a gazdaságos feldolgozáshoz. Folyamatosan nő az igény a feldolgozott, friss és konyhakész halászati termékek iránt, illetve a pontyon kívül más fajta kínálata is elvárás a fogyasztók részéről.

A jelenleg futó Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében 2,602 milliárd forint támogatási összeg áll rendelkezésre a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására irányuló beruházások támogatására.

Mi van a halakban?

Egy átfogó felmérés keretében a hazai halastavakban a vizsgált több mint ötszázféle vegyületnek csak kevesebb mint 10 százaléka volt kimutatható. Az eredmények ismeretében a jövőben megszülethetnek azok a határértékek, amelyek a növényvédő szerek és gyógyszermaradványok nagy részénél jelenleg még hiányoznak. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott HappyFish („Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében a haltermékvonalon”) elnevezésű projekt során mód nyílik az édesvízi haltermékek minőségét befolyásoló tényezők azonosítására.

Az eredmények alapján a halastavak vizében és üledékében leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben elforduló növényvédő szer a glifozát, de az üledék esetében – ahol van vonatkozó jogszabály – mértéke mindenhol a határérték alatt volt. A DDT nyoma szinte minden halmintában és még a vizekben is kimutatható – a fél évszázada betiltott rovarölő szer és bomlástermékei sajnos még napjainkban is jelen vannak az ökoszisztémában. A tavak vizében és a halhúsban a kimutatási határ közelében talált növényvédő szerek és gyógyszermaradványok többsége esetében egyelőre nincs elfogadott határérték. A kutatás rámutat, hogy a halastavak esetében alkalmazott ellenőrzött körülmények és technológiák – köztük az iszapeltávolítás – hozzájárulhatnak a tavak öntisztuló képességének fenntartásához és ahhoz, hogy a gyógyszermaradványok és peszticidek ne jelentsenek veszélyforrást az ökoszisztémára és az emberi egészségre. (További részletek a Laboratorium.hu oldalon olvashatóak.)

Nemzetközi szinten is növekszik a haltermelés

Világviszonylatban megállapítható, hogy a halászat és akvakultúra termelése az elmúlt évtizedben erőteljes emelkedést mutat. A FAO rendelkezésre álló legfrissebb adatai szerint a világ teljes haltermelése 2016-ban 171 millió tonna volt, ami a megelőző évhez képest 1,1 százalékkal növekedett. Az elmúlt öt év volumennövekedése jórészt az akvakultúra termelésének köszönhető, ez ugyanis 2012–2016 között 20,5 százalékkal növekedett, míg a halászat emelkedése mindössze 1,6 százalék volt. A világ akvakultúra-termelése 2016-ban is kiemelkedő eredményt, az eddigi legmagasabb mennyiséget, 80,1 millió tonnát ért el (a módszertan nem veszi figyelembe a vízinövények és nem élelmiszeripari termékek mennyiségét, ez utóbbi csoport 2016-ban 30,1 millió tonnát jelentett). 2016-ban a világ akvakultúra-termelésének legnagyobb mennyiségben tenyésztett fajait az édesvízi halak (46,4 millió tonna), a kagylófélék (17,1 millió tonna) és a rákfélék (7,9 millió tonna) adták. A halászati és akvakultúra ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe és hozzájárulása az élelmiszer-termeléshez, a jövedelemstabilitás és jólét fenntartásához kiemelkedő: 2016-ban az ágazatban 59,6 millió alkalmazottat foglalkoztattak, amelyből 50 millióan Ázsiából, 5,7 millióan Afrikából, míg Európából mindössze 445 ezren kerültek ki.

A halászati ágazattal kapcsolatos további részletek a NAK Élelmiszeripari hírlevelének decemberi számában olvashatóak.

(Forrás: AKI/MA-HAL/nak.hu)