A sertéspestis magyar határhoz közeli újbóli felbukkanása különös aktualitást adott annak a néhány nappal ezelőtti szakmai tanácskozásnak, amelyet éppen a betegség hazai vonatkozásaival kapcsolatban tartott a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület.
A magyar hatóság különleges intézkedéseket vezetett be a kór határon túlról történő átterjedésének megakadályozása érdekében – hangzott el a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület minapi szakmai tanácskozásán. Az egész országban a sertések elpusztulását, vagy az afrikai sertéspestis gyanúját 24 órán belül jelentenie kell az állattartóknak az állategészségügyi szolgálat felé. Szabolcs Szatmár Bereg megye ukrán és román határ menti területein elrendelték a vadászatra jogosultak számára a vaddisznótetemek szervezett keresését, a megtalált tetemek elásását, a vaddisznókocák, illetve egy év alatti vaddisznók fokozott kilövését, a zsigerek ártalmatlanítását, illetve a vaddisznók etetésének korlátozását. (A NÉBIH most hétfőn, pár nappal a fórum után adott hírt arról, hogy a magyar-ukrán határhoz igen közel fedeztek fel fertőzött vaddisznókat.)
A veszélyeztetett határmenti részeken felmérték a sertésállományokat, amelyek járványvédelmi zártságát (különös tekintettel a vaddisznóállományoktól történő izolációra) a hatóság folyamatosan ellenőrzi, elrendelték a telepek bejáratánál történő fertőtlenítést, illetve ellenőrzik a mosléketetés tilalmának betartását. Ezeken a területeken a kültéri sertéstartás csak akkor engedélyezett, ha az állatokat kettős kerítéssel veszik körbe a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása érdekében.
– Az afrikai sertéspestis természetes terjedési sebessége évente 50-100 km, amit szinte lehetetlen megakadályozni – jelentette ki Nemes Imre, a NÉBIH elnökhelyettese a szakmai tanácskozáson.
A felhívta a figyelmet, hogy az emberek által történő behurcolással ugyanakkor több száz kilométert ugorhat akár néhány hét alatt is a betegség. A sertések halálos kórjának terjesztésében ezért az illegális élelmiszer- és állatszállításoknak van a legnagyobb szerepe.
– Sajnos úgy tűnik a fő kérdés már nem az, hogy átjön-e a betegség hazánkba, hanem az, hogy hol, mikor és milyen formában (vaddisznókban vagy házisertésekben) jelenik meg – tette hozzá Nemes Imre.
– A spanyolok 30 év alatt a sertéspestissel fertőzött állományukat fölszámolták és Európa legjelentősebb sertéságazatát hozták létre – mondta Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület (FSE) elnöke. – Jó lenne, ha nekünk nem kellene ekkora utat megtenni ahhoz, hogy sikeres sertéstenyésztő és -tartó országgá váljunk.
Kiss György megjegyezte, a mai ismeretek szerint az ASP ellen nem lehet vakcinát kifejleszteni, ugyanis a legyengített kórokozókat tartalmazó oltóanyag hatástalannak bizonyul. A mentesítés egyetlen lehetséges eszköze a fertőzött állományok kiírtása, amely jelentős gazdasági kárt okoz a sertéstartóknak még akkor is, ha az állam a leölt állomány értékét megtéríti. Hónapok telhetnek el, amíg a telep újra bevételt fog termelni, nem beszélve a piaci zavarok hatásairól, amelyek nemcsak a fertőzött zónában, hanem országos szinten jelentkeznek. A lengyel tapasztalat az volt, hogy az azonnali piaci hatás 10-15 százalékos árcsökkenés lehet, amely hatékony mentestés és kedvező globális folyamatok esetén is csak leghamarabb 3-4 hónap alatt normalizálódik. Az FSE elnöke szerint a jelenlegi kárenyhítési rendszer alkalmatlan azon károk térítésére, amiket a sertéspestis átterjedése esetén a sertéstartóknak el kellene szenvedniük.
(forrás: allattenyesztok.hu)
Csökkent az élősertés-kivitel
Visszaesett Magyarország élősertés-kivitele 2017 első tíz hónapjában az egy évvel korábban exportált mennyiséghez képest – közölte a KSH adataira hivatkozva az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A csökkenés mértéke jelentős, 12 százalék. Románia 35 százalékkal, Ausztria pedig 22 százalékkal kevesebb sertést vásárolt, míg Szlovákiába 10, Horvátországba pedig 22 százalékkal bővült a kiszállítás. Az élősertés-import ugyanebben az időszakban 45 százalékkal nőtt. A három legnagyobb beszállító Szlovákia, Németország és Hollandia volt. Szlovákiából negyedével, Németországból több mint kétszeresével nőtt az import az egy évvel korábbihoz képest, Hollandiából egyharmadával csökkent.
Szemben az élősertés-exporttal, a külpiacokon értékesített sertéshús mennyisége emelkedett, a növekedés 4 százalékos, értékben pedig 12 százalékos volt a bővülés a 2016. január–októberihez képest. A legtöbb sertéshúst Romániába, Japánba, Kínába és Olaszországba szállítottuk. A sertéshúsimport mennyiségben 6, értékben pedig 18 százalékkal nőtt. A behozott sertéshús közel kétharmada négy országból, Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Ausztriából származott. Magyarország élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr volt a vizsgált periódusban.
Visszaesett a hazai termelésű vágósertés termelői ára, hasított meleg-súlyban számítva, áfa és szállítási költség nélkül kilogrammonként 453 forint volt 2017 decemberében. Az egy évvel korábbi átlagárhoz képest ez 6,8 százalékos csökkenés. Az AKI adatai szerint a darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 7,6 százalékkal mérséklődött 2017 decemberében az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 2 százalékkal, a sertéscombé 5 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban.
Az Európai Bizottság decemberben megjelent előrejelzése szerint 2020-ig az unió sertéshús-termelésének kismértékű emelkedése várható, majd enyhe csökkenés után a húselőállítás stagnálhat 2030-ig. (AKI)