`

A sertéspestis magyar határhoz közeli újbóli felbukkanása különös aktualitást adott annak a néhány nappal ezelőtti szakmai tanácskozásnak, amelyet éppen a betegség hazai vonatkozásaival kapcsolatban tartott a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület.


A magyar hatóság különleges intézkedéseket vezetett be a kór határon túlról történő átterjedésének megakadályozása érdekében – hangzott el a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület minapi szakmai tanácskozásán. Az egész országban a sertések elpusztulását, vagy az afrikai sertéspestis gyanúját 24 órán belül jelentenie kell az állattartóknak az állategészségügyi szolgálat felé. Szabolcs Szatmár Bereg megye ukrán és román határ menti területein elrendelték a vadászatra jogosultak számára a vaddisznótetemek szervezett keresését, a megtalált tetemek elásását, a vaddisznókocák, illetve egy év alatti vaddisznók fokozott kilövését, a zsigerek ártalmatlanítását, illetve a vaddisznók etetésének korlátozását. (A NÉBIH most hétfőn, pár nappal a fórum után adott hírt arról, hogy a magyar-ukrán határhoz igen közel fedeztek fel fertőzött vaddisznókat.)

A veszélyeztetett határmenti részeken felmérték a sertésállományokat, amelyek járványvédelmi zártságát (különös tekintettel a vaddisznóállományoktól történő izolációra) a hatóság folyamatosan ellenőrzi, elrendelték a telepek bejáratánál történő fertőtlenítést, illetve ellenőrzik a mosléketetés tilalmának betartását. Ezeken a területeken a kültéri sertéstartás csak akkor engedélyezett, ha az állatokat kettős kerítéssel veszik körbe a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása érdekében.
– Az afrikai sertéspestis természetes terjedési sebessége évente 50-100 km, amit szinte lehetetlen megakadályozni – jelentette ki Nemes Imre, a NÉBIH elnökhelyettese a szakmai tanácskozáson.

A felhívta a figyelmet, hogy az emberek által történő behurcolással ugyanakkor több száz kilométert ugorhat akár néhány hét alatt is a betegség. A sertések halálos kórjának terjesztésében ezért az illegális élelmiszer- és állatszállításoknak van a legnagyobb szerepe.
– Sajnos úgy tűnik a fő kérdés már nem az, hogy átjön-e a betegség hazánkba, hanem az, hogy hol, mikor és milyen formában (vaddisznókban vagy házisertésekben) jelenik meg – tette hozzá Nemes Imre.

– A spanyolok 30 év alatt a sertéspestissel fertőzött állományukat fölszámolták és Európa legjelentősebb sertéságazatát hozták létre – mondta Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület (FSE) elnöke. – Jó lenne, ha nekünk nem kellene ekkora utat megtenni ahhoz, hogy sikeres sertéstenyésztő és -tartó országgá váljunk.

Kiss György megjegyezte, a mai ismeretek szerint az ASP ellen nem lehet vakcinát kifejleszteni, ugyanis a legyengített kórokozókat tartalmazó oltóanyag hatástalannak bizonyul. A mentesítés egyetlen lehetséges eszköze a fertőzött állományok kiírtása, amely jelentős gazdasági kárt okoz a sertéstartóknak még akkor is, ha az állam a leölt állomány értékét megtéríti. Hónapok telhetnek el, amíg a telep újra bevételt fog termelni, nem beszélve a piaci zavarok hatásairól, amelyek nemcsak a fertőzött zónában, hanem országos szinten jelentkeznek. A lengyel tapasztalat az volt, hogy az azonnali piaci hatás 10-15 százalékos árcsökkenés lehet, amely hatékony mentestés és kedvező globális folyamatok esetén is csak leghamarabb 3-4 hónap alatt normalizálódik. Az FSE elnöke szerint a jelenlegi kárenyhítési rendszer alkalmatlan azon károk térítésére, amiket a sertéspestis átterjedése esetén a sertéstartóknak el kellene szenvedniük.

(forrás: allattenyesztok.hu)

 


Csökkent az élősertés-kivitel

Visszaesett Magyarország élősertés-kivitele 2017 első tíz hónapjában az egy évvel korábban exportált mennyiséghez képest – közölte a KSH adataira hivatkozva az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A csökkenés mértéke jelentős, 12 százalék. Románia 35 százalékkal, Ausztria pedig 22 százalékkal kevesebb sertést vásárolt, míg Szlovákiába 10, Horvátországba pedig 22 százalékkal bővült a kiszállítás. Az élősertés-import ugyanebben az időszakban 45 százalékkal nőtt. A három legnagyobb beszállító Szlovákia, Németország és Hollandia volt. Szlovákiából negyedével, Németországból több mint kétszeresével nőtt az import az egy évvel korábbihoz képest, Hollandiából egyharmadával csökkent.
Szemben az élősertés-exporttal, a külpiacokon értékesített sertéshús mennyisége emelkedett, a növekedés 4 százalékos, értékben pedig 12 százalékos volt a bővülés a 2016. január–októberihez képest. A legtöbb sertéshúst Romániába, Japánba, Kínába és Olaszországba szállítottuk. A sertéshúsimport mennyiségben 6, értékben pedig 18 százalékkal nőtt. A behozott sertéshús közel kétharmada négy országból, Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Ausztriából származott. Magyarország élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr volt a vizsgált periódusban.
Visszaesett a hazai termelésű vágósertés termelői ára, hasított meleg-súlyban számítva, áfa és szállítási költség nélkül kilogrammonként 453 forint volt 2017 decemberében. Az egy évvel korábbi átlagárhoz képest ez 6,8 százalékos csökkenés. Az AKI adatai szerint a darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 7,6 százalékkal mérséklődött 2017 decemberében az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 2 százalékkal, a sertéscombé 5 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban.
Az Európai Bizottság decemberben megjelent előrejelzése szerint 2020-ig az unió sertéshús-termelésének kismértékű emelkedése várható, majd enyhe csökkenés után a húselőállítás stagnálhat 2030-ig.  (AKI)


 

 

 

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám