Állattenyésztés

Folytatódott az egyéni gazdaságok ezredforduló óta tartó csökkenése, közben nőtt a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági szervezetek száma – állapította meg a KSH.


Magyarországon mintegy 9,4 ezer gazdasági szervezet foglalkozott mezőgazdasággal a 2016-os összeírás idején – olvasható a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a hazai mezőgazdaság regionális különbségeiről készült kiadványában. A tanulmány szerint e szervezetek száma minden megyében emelkedett 2010 és 2016 között, de a legnagyobb, 44-44 százalékos növekedés Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében volt. Az egyéni gazdaságok száma viszont minden megyében csökkent 2010-hez képest, főleg Közép-Magyarországon (36 százalékkal), a számuk 422 ezer volt. Az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági terület kiugróan alacsony Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol 5,6 hektár az átlag, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében 25 hektár. A legtöbb megyében 10-15 hektár volt a jellemző. A gazdálkodási terület a vizsgált időszakban mindenhol nőtt, a legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon.

A gazdasági szervezetek 2016-ban átlagosan 248 hektáron dolgoztak. Azon szervezetek száma, amelyek 2500 hektárnál nagyobb területet használnak, száztizenkettőről hatvanegyre csökkent. A mezőgazdasági földterület nagyobb részben az egyéni gazdaságok használatában volt: a földek 58, a szántóterületek 56 százalékát művelték. Egy egyéni gazdálkodó 2016-ban átlagosan közel 7,6 hektáron gazdálkodott.

Az étkezési szokások és a kereslet változása, valamint a termeléshez kötött agrártámogatások több növénycsoport esetében is változásokat hoztak. Így kukorica helyett tavaly például tönköly- és durumbúzát, őszi árpát, repcét, napraforgót és szóját vetettek nagyobb arányban. A Közép-Dunántúlon három év alatt több mint kétszeresére nőtt a zöldség vetésterülete.

Az állategységben számolt állatpopuláció 2016-ban az ország 262 ezer gazdaságában több mint 2,4 millió volt, ami 1,1 százalékos csökkenés 2010-hez viszonyítva. (Az állategység az EU-ban használt, összehasonlíthatóságot segítő mértékegység.) Az állatállomány 2010 és 2016 között annak köszönhetően emelkedett, hogy az állattartási kedv növekedése ellensúlyozta az egyéni gazdaságok csökkenését.

A legtöbb szarvasmarhát, a teljes populáció 13 százalékát Hajdú-Bihar megyében tartották 2016-ban; e megye a sertéstartásban is meghatározó, annak ellenére, hogy az állomány hat év alatt 83 ezerrel csökkent. A fogyatkozás országos szinten is jellemző volt: az egyéni gazdaságokban kevesebben, kisebb állományt tartanak. A tyúkpopuláció Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében volt a legnagyobb. A lúdállomány 37 százalékát Hajdú-Bihar megyében, a kacsáé 61 százalékát Bács-Kiskun, a pulykáé 20–20 százalékát Győr-Moson-Sopron és Vas megyében tartották. Hajdú-Bihar megyében van a legnagyobb, 229 ezres juhállomány, közel akkora, mint a Dunántúl egészéé.

A gazdasági szervezetek 97 ezer állandó, valamint 57 ezer időszaki alkalmazottról számoltak be 2016-ban. Ez az állandó alkalmazottak 21 százalékos növekedését jelenti 2010 óta, valamint az időszakiak megduplázódását. Az egyéni gazdaságokban közel 18 ezer állandó és 71 ezer időszaki alkalmazott volt a 2016 júniusát megelőző egy évben. Az állandó alkalmazottak száma a 2010. évi érték majdnem kétszerese lett, míg az időszakiaké 15 ezerrel nőtt.


(vg.hu/KSH)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok