Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A madárinfluenza nem múlt el örökre, viszont különböző módszerekkel távol lehet tartani. A sertéspestis gyakorlatilag már a magyar határon van, ellene viszont muszáj védekezni. És ezt meg is tették.

2017. november 30-án és december 1-én immár ötödik alkalommal zajlott az Agrárszektor-konferencia, amelyről itt a nak.hu-n több részletben számolunk be. Több aktuális téma volt napirenden, például az afrikai sertéspestis (ASP) hazai megjelenésének megelőzéséről, felbukkanása esetén a lehetséges következményekről is esett szó – olyannyira „beletaláltak” a szervezők és az előadók, hogy néhány nappal később, december 6-án a NÉBIH közölte, a záhonyi határállomáson lekapcsolt sertéshúsból vett mintában az ASP nyomaira bukkantak.

A szakemberek vallják, a betegség nem a fertőzött vaddisznó-állományok gyors vándorlásával bukkan fel százkilométerenként, hanem az ember hurcolja ide-oda tempósan a fertőzött élelmiszereket egyik országból a másikba, és ha ezt nem észlelik, nem cselekednek időben, akkor bizony a betegség pillanatok alatt érinti egy régió vagy egy egész ország sertésállományát (plusz vaddisznó-állományát).

Ez a maximum

Magyarországon már jóval a záhonyi eset előtt megtették a szükséges óvintézkedéseket az érintettek. A konferencia pódiumbeszélgetésén Krzyzewsky Nóra, a Bonafarm Zrt. minőségirányítási igazgatója például felsorolta, hogy a cég sertéstelepein az idei év folyamán milyen korlátozó, megelőző szabályokat léptettek életbe. Így a feleslegesnek ítélt járművek nem hajthatnak be, az alkalmazottak minimális, korlátozott körű élelmiszert vihetnek be, hulladékégetőket helyeztek üzembe, szigorították a helyi járványügyi és higiéniai előírásokat, valamint a sertésekkel, a takarmánnyal foglalkozó munkatársakat, a biztonsági szolgálat tagjait, a sofőröket az ASP-vel kapcsolatos oktatásban részesítették, illetve az oktatási anyagokat eljuttatták a partnervállalkozásaikhoz is. Az igazgató megjegyezte, felkészültek a betegség tényleges hazai betörésére is, akkor további – nem részletezett – intézkedéseket hoznak meg.

Gombos Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti főosztályának vezetője hozzátette, mivel a sertéspestis ellen vakcinázás nincs, jelen helyzetben ez a maximum, amit egy vállalat a megelőzés érdekében megtehet. Azt is hozzátette, hogy a konferencia előtti napokban Magyarországhoz szintén közel, a lengyel fővárostól, Varsótól alig száz kilométerrel délebbre is megjelent a betegség. Ezen a ponton felhívta a figyelmet a magyarországi felbukkanás és az elterjedés lehetséges következményeire: azok az országok – legyen az európai vagy a kontinensen kívüli –, amelyek magyar sertéshúst és/vagy húskészítményeket importálnak, azonnal leállítják a magyar áruk behozatalát, és ezek feltehetően bennragadnak a belföldi piacon. A főosztályvezető szerint az egyéb piaci, vágóhídi lehetséges veszteségek egyelőre nem kalkulálhatóak. Azt azért megjegyezte, hogy az állami kártalanítási alap az esetleges érintettek rendelkezésére áll majd.

Súlyos csapás volt

Hasonló, nagy volumenű vész, a madárinfluenza közel egy éve jelent meg a hazai baromfitartóknál, és közel egy esztendő kellett ahhoz, hogy a termelés és a piaci helyzet valamennyire normalizálódjon. Ugyanakkor Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke megjegyezte, amennyiben a sertéspestis idehaza is kitör, és a húsáruk bennragadnak a magyar piacon, az bizony a baromfiágazat forgalmára is kihathat.

A BTT-elnök – figyelmeztetésként a sertéságazat számára – felsorolta, hogy az ágazat milyen következményeket élt meg: így rengeteg, úton lévő, a külpiaci partnerek felé tartó szállítmány leállt a kitörés bejelentésének idején; hárommillió állat kényszervágására került sor; a telepek felfüggesztették működésüket, nem volt lehetséges egy ideig az állatok újratelepítése; más telepeken a túltartás volt jellemző; a vágóhidak – szintén kényszerből – nem üzemeltek. Mint mondta, összességében 20 milliárd forintos kár érte a baromfiágazatot, ám a kártalanítás – egyes érintettek esetében – még mindig folyamatban van. Szabó Miklós, a húsliba- és pecsenyekacsa-tenyésztéssel foglalkozó Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója ehhez annyit tett hozzá, hogy így 2017 őszén-telén még nem állt teljesen helyre a rend, hiszen nincs még megfelelő árualap, egyes vágóhidak még mindig állnak, és bár a pecsenyekacsa-termelés már megfelelőnek tekinthető, a hízottáru-termelés még nem. Viszont a minden rosszban van valami jó-elv alapján szerinte legalább tisztult a baromfiágazat.

Biztonság mindenek felett

Csorbai Attila leszögezte, a madárinfluenza nem múlt el örökre, így fel kell készülni arra, hogy a betegség valamilyen változata a közeli vagy a távoli jövőben bármikor felbukkanhat Magyarországon. A leghatásosabban távol tartani a megelőzéssel lehet. Az elnök szerint rövid távon az oktatással és a jogszabályok telepi betartásával és hatósági betartatásával lehet elejét venni a fertőzésnek, hosszabb távon pedig a beruházással, a modern, korszerű technológiákkal, biztonsági eszközökkel felszerelt telepekkel, valamint a folyamatos hatósági ellenőrzésekkel lehet hatásosan védekezni.

Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezető szakértője szerint is a biztonságon volt, illetve van a hangsúly. Mint mondta, ahogy növekedik az üzemméret, úgy fokozódik a járványveszély is, és tavaly főként azokon a baromfitelepeken jelent meg hirtelen a betegség, amelyeknél „rés volt a biztonsági pajzson”, vagy korábban semmilyen biztonsági intézkedés nem történt. A BTT elnökéhez hasonlóan úgy vélte, a technológiai fejlesztésekkel együtt biztonsági fejlesztéseket is végre kell hajtani, már csak azért is, mert bármilyen állatbetegség megelőzése fogyasztói elvárás. Az már szerinte más lapra tartozik, hogy ezeket a beruházási összegeket ki lehet-e gazdálkodni. (Szabó Miklós szerint a korszerűen felszerelt telep – például zárt tartás kacsák esetén, fedett kifutós rendszer libák esetén, plusz zárt takarmánytárolás – megtérülési ideje tíz év felett kezdődik.) Fórián Zoltán az mondta, az már sikernek tekinthető, ha a betegséget minél távolabb tartják az adott állattartó teleptől.

(nak.hu)