Állattenyésztés

Az agrárgazdasági aktualitásokról, illetve a baromfi- és a tejágazat helyzetéről hangzott el tájékoztató az Agrárakadémia elnevezésű eseményen.


Megduplázható a magyar agrárexport tíz éven belül, így elérheti a 15-16 milliárd eurót – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön az Agrárakadémia elnevezésű rendezvényen. A Herman Ottó Intézet és a Magyar Mezőgazdaság Kft. által szervezett eseményen hozzátette, míg 2010-ben az ország agrárkivitele 5,8 milliárd eurót tett ki, addig a múlt évben elérte a 8,0 milliárd eurót. Az aktívum 2010-ben 2,1 milliárd euró volt, 2016-ban 2,8 milliárd euróra emelkedett.

Mint mondta, az idei év első hét hónapjában Magyarország agrárexportja 5,11 milliárd euró volt, csaknem 14 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakának kivitelét. Az adott időszak többlete 1,9 milliárd eurót tett ki, szemben az előző év hasonló időszakában regisztrált 1,6 milliárd euróval. Az államtitkár megjegyezte, az agrárium az utóbbi években jól teljesít, például a múlt a múlt évi 2,2 százalékos GDP-növekedéshez 0,4 százalékponttal járult hozzá, a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke pedig 9,9 százalékkal nőtt 2016-ban.


Betakarítás után, vetés közben


Az idei betakarításról Czerván György elmondta: az őszi búza hozama 1988 óta nem volt olyan jó, mint az idén, hektáronként átlagosan 5,44 tonna. Az őszi betakarítású növények közül a napraforgó betakarítása befejeződött, az idén az átlagtermés mintegy 2,84 tonna volt hektáronként, megközelítve a múlt évi 3 tonnás átlagot. A kukorica mintegy 80 százaléka van a magtárakban, 6,5 tonnás hektáronkénti termésátlaggal. Valamennyi őszi vetésű növény vetése jól halad, a gazdák a tervezett vetésterület 80-100 százalékát elvetették.


Csökkenő állatállomány


Az állatállomány az idén júniusi adatokat alapul véve az előző év hasonló időszakához viszonyítva csökkenő tendenciájú volt, kivéve a szarvasmarhát; ezek száma elérte a 864 ezret, ami 2,6 százalékos emelkedés. A sertések száma 2,8 milliót tett ki, 7,2 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A juhok száma szintén mérséklődött 3 százalékkal, 1,177 millióra. A baromfilétszám 35,5 millió volt az országban júniusban, ami 3,6 százalékos csökkenést mutatott a bázishoz képest.


Megőrizni a kereteket


Az uniós közös agrárpolitika kapcsán elmondta, Magyarország célja, hogy megőrizze a 2014-2020-as pénzügyi keretben a közvetlen (EMGA) és a vidékfejlesztési (EMVA) támogatáson keresztül érkező összegeket, valamint a KAP költségvetésben képviselt magyar részarányt. Magyarország úgy ítéli meg, hogy szükséges fenntartani az erős kétpilléres KAP-ot 2020 után is. Az I. pilléren belül fenn kell tartani a termeléshez kötött támogatásokat, továbbá szeretné, ha megmaradna a két pillér közötti átcsoportosítás lehetősége is.

Czerván György hozzátette, örvendetes, hogy a két legnagyobb sokkot – az uniós tejárcsökkenést, illetve a madárinfluenzát – átélő ágazat stabilizálódni látszik, amit a kormány a maga agrárdiplomáciai és költségvetési eszközeivel is támogatott. Az idei támogatáselőleg-fizetésnél is előtérbe került, hogy a tejágazat számára elkülönített támogatásokat mielőbb utalja el a kincstár.


Lassú talpra állás


A fórumon Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács  elnök-igazgatója arról beszélt, hogy az ágazat alapanyagként számított termelési értéke évente mintegy 250 milliárd forint, ez az érték a feldolgozás után megduplázódik. Így a baromfiágazat a legnagyobb súlyú állattenyésztési ágazat Magyarországon: tavaly 620 ezer tonna baromfit állított elő, szemben az előző évi 577 ezer tonnával. Az idén a madárinfluenza negatív következményei miatt az ágazatban várhatóan 550-560 ezer tonna baromfi előállítására lehet számítani. A libában a 2017-es termelési érték 70, a pecsenyeszektorban 65 százaléka lesz csak a tavalyinak. Hozzátette, hogy az ágazatban 2012-ben mintegy 315 milliárd forint kellett volna a szükséges fejlesztések végrehajtásához, most már a korábbi összegnél 30 százalékkal többre lenne szükség. Szerinte hosszabb távon a járványveszélyt termeléskorszerűsítési beruházások mérsékelhetik.


Ne csökkenjen a tejár


Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke felhívta a figyelmet, hogy a tej jelenlegi, literenként 96 forintos felvásárlási átlagára nem fedezi az előállítás önköltségét, ami 100-105 forint között mozog literenként. Pozitívumként említette, hogy az ágazat túl van egy válságos időszakon, amelyet csak hathatós állami segítséggel tudott túlélni: 2015-ben 49 milliárd forint, tavaly 63 milliárd forint, míg az idén már mintegy 51 milliárd forint támogatáshoz jutottak az ágazat szereplői. A tejtermelők abban reménykednek, hogy a tej átlagára nem csökken majd literenként 30 euró cent (azaz 90 forint) alá literenként az unióban, mert az negatívan hatna a magyar tejágazatra. Úgy vélte, szükség lenne a hazai feldolgozóipari fejlesztésekre is, mivel jelenleg kevés a magas feldolgozottsági szintű termékeket előállító kapacitás.

 


(MTI/magyarmezogazdasag.hu)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok