Duplán veszítettek a magyar gazdák, mert nincs elég tároló- és feldolgozókapacitás – jegyezte meg az agrártárca miniszterhelyettese a NAK békéscsabai fórumán. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2020 után az Európai Unió újfajta Közös Agrárpolitikát szeretne megvalósítani.
A sertéspiaci- és a tejválság rávilágított arra, hogy a magyar mezőgazdaság nem rendelkezik elég tároló- és feldolgozókapacitással, ami miatt duplán veszítettek a magyar gazdák – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára csütörtökön, Békéscsabán, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei szervezetének szakmai rendezvényén. Előadásában kifejtette: hűtőházak és feldolgozóüzemek létesítése, eredményes vízgazdálkodás, az állattenyésztés, ezen belül főleg a nemesítés fejlesztése, valamint termelői szerveződések létrehozása nélkül nem lehet sikeres a magyar mezőgazdaság, ezeket az agrárkormányzatnak támogatnia kell.
Nagy István hozzátette: szerencsére a sertés- és tejpiacon is azt tapasztalják, hogy megindult a konszolidáció, nőttek a felvásárlási árak. A sertéshús áfacsökkentésének hatásairól szólva elmondta: az intézkedés egyrészt hozzájárult ahhoz, hogy „a határon ellenőrizetlenül, áfacsalással áramló hús" bejutása a magyar piacra megszűnjön; emellett 20-30 százalékkal növelte a fogyasztást. Az államtitkár reményei szerint a 2017-es év „már kikorrigálja az elmúlt évek negatív hatásait" a sertéspiacon. A magyar állattenyésztés fő kibocsátója a baromfitenyésztés, ezt a sertés, majd a szarvasmarha követi.
„Óriási veszélynek" nevezte azt, hogy sok sertéstartó nem magyar fajtát hizlal, mivel a külföldi fajták előnyösebb jellemzőkkel, ezáltal magasabb haszonnal bírnak. Az állattenyésztésen belül a nemesítést fejleszteni kell, mert szemben a növénynemesítéssel, e téren Magyarország nincs a világ élvonalában.
A gabonapiaci kilátásokról szólva Nagy István elmondta: világszinten jó termés volt tavaly, emiatt az árak 10-15 százalékkal csökkentek. A kukoricáról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy jobb jövedelmezősége miatt egyre nagyobb teret nyer az ipari célú (biodízel, izocukor) kukoricatermesztés, ám fenn kell tartani az egyensúlyt ezen a téren is, ellenkező esetben az állattenyésztés vesztes lesz.
Az államtitkár emlékeztetett: néhány hete a belvízproblémáktól volt hangos a sajtó, a hétvégén azonban már a spontán, szabadtéri tüzek okoztak károkat a mezőgazdaságban. Szerinte be kell látni, hogy eredményes vízgazdálkodás nélkül nem lehet sikeres a mezőgazdasági növekedés.
– Ha túl sokat vitatkozunk azon, hogy kié a csatorna, kinek kell rendben tartania, akkor sokáig nem fogunk öntözni – fogalmazott.
Nagy István szerint szükség van arra is, hogy a gazdák ne csak a termelésben, hanem a feldolgozásban és a termékek piacra juttatásában is érdekeltek legyenek, ezért elengedhetetlen termelői szövetkezéseket létrehozni, amelyeket a kormány öt év alatt összesen 150 millió forinttal támogat. Hosszabb távon pedig szükség van a szövetkezetek szövetkezésére is.
Az államtitkár arról is beszélt, az európai uniós támogatások nélkül a magyar mezőgazdaság mínuszos lenne, még úgy is, hogy tavaly rekordtermések születtek.
– Ez kellő félelemmel kell hogy eltöltsön mindenkit – fogalmazott.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2020 után az Európai Unió újfajta Közös Agrárpolitikát szeretne megvalósítani, egyes elképzelések szerint nem a ,,hagyományos mezőgazdaságot", hanem az innovációt, az újszerű termelési megoldásokat finanszíroznák. Magyarországnak szerinte ez nem érdeke a természeti adottságai révén, ugyanakkor az erőforrás, a föld ,,el van rontva", hiszen a talaj mikrobiális élete tíz százalékra csökkent. Megjegyezte, az agrárium sikerességéhez elengedhetetlenül szükség van a tudományos eredmények jobb bevonására.
Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke elmondta: komoly kihívások érik az agráriumot a közeljövőben, ugyanis 2050-ig 9 milliárdra nő a Föld népessége, ami 60 százalékkal növeli az élelmiszerek iránti igényt. A bolygó termékeny területe 22 százalék, ami csupán öt százalékkal növelhető. Emiatt elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan Európában is átálljanak a precíziós mezőgazdaságra, amihez főként az agrárinformatika területén szükség van az innovációra.
(FM Sajtóiroda)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön