Mivel az Európai Unió új, piacliberalizációt célzó rendeletét 2018 novemberéig a hazai jogrendbe is át kell ültetni, ezért a magyar kormányzat hozzálátott az új állattenyésztési törvény kidolgozásához. Az EU-rendelet nem előnyös a hazai szektor számára.
Megkezdődött az állattenyésztési törvény módosításának előkészítése, a tervezet várhatóan 2018 első felében kerülhet az Országgyűlés elé – derült ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából. Az Európai Bizottság tavaly júniusban megjelent rendelete alaposan felkavarta az állóvizet a közösség tenyésztésszervezésében, e szerint ugyanis a tagállamoknak, így Magyarországnak is 2018 novemberében már az új uniós szabályok alapján kell eljárnia, a szabályozást az új előírásokhoz igazítania.
A tárcavezető szerint a teljes magyar tenyésztésszervezési joganyagot újra kell alkotni. A leendő hazai törvény mellett a végrehajtási rendeleteket is el kell készíteni, így 2018. november elsején a teljes megújult hazai állattenyésztési szabályozás hatályba léphet. Az EU-rendelet többek közt szarvasmarha-, bivaly-, juh-, ló- és sertésfajtákra terjed ki, tehát a baromfit leszámítva az állattenyésztés valamennyi meghatározó ágazatát érinti.
A miniszter emlékeztetett rá, hogy a rendelet tervezetét Brüsszel 2014 elején tárta a tagállamok elé. Magyar javaslatra végül több részkérdésben biztosítékok kerültek a szövegbe, így például garantált lesz a tenyésztők anyanyelvhasználata, emellett a génmegőrzéssel kapcsolatban korlátozó intézkedéseket vezetnek be.
A piac liberalizálására irányuló intézkedésre az Európai Bizottság szerint azért van szükség, mert az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása az ágazat szereplőinek nagyobb lehetőséget kínál a hatékonyabb termelésre. Ugyanakkor ez az elv a szakemberek szerint csupán az erősebb és gazdagabb szereplőknek kedvez, amelyek így még nagyobb befolyásra tesznek szert a tagországokban, miközben a tenyésztők és az élelmiszer-előállító termelők sokkal kiszolgáltatottabbá válnak.
Farkas Sándor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke a Magyar Időknek korábban elmondta: az új uniós szabályozás nemcsak a magyar, hanem valamennyi tagállam nemzeti tenyésztési programjára veszélyt jelent. A módosítások szerint a jövőben megszűnik az az elv, miszerint egy fajtát egy országban csak egy tenyésztőszervezet keretei között lehet tenyészteni. A szakember szerint az unió törekvéseinek ellentmond, hogy a tenyésztés már régóta nem egy-egy országban elszigetelten, hanem nemzetközi együttműködések alapján folyik. A világfajtáknak nemzetközi tenyésztőszervezetei vannak, amelyeknek a magyarok is tagjai.
Úgy véli, a szabálymódosítások negatív hatásait egyedül akkor lehet megelőzni, ha sikerül időben felkészülni az új előírásokra. Elsősorban a hazai szervezetek szakmai és pénzügyi megerősítésére, valamint egy erős tenyésztési hatóság vagy olyan szerv létrehozására van szükség, amely képes a nemzeti szakmapolitikai szempontokat érvényesíteni a globális érdekekkel szemben.
A lap szerint a honi agrárkormányzat azon dolgozik, hogy olyan fékeket építsen a rendszerbe, amelyek segítenek a magyar tenyésztésszervezés megmaradásában.
(Magyar Idők)
Megállapodás az állatvédelemről
Stratégiai megállapodást kötött az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság (MÁÁT) szombaton Budapesten egy szakmai konferencián. A MÁÁT tájékoztatása szerint így az állatvédelem eddig példa nélkül álló tudásbázisa jön létre Magyarországon, mivel a két szervezet a jövőben összehangoltan végzi állatvédelmi, állatjólléti oktatási és kutatási tevékenységét.
Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora azt hangsúlyozta: az egyetem régóta vezető szerepet tölt be a magyar állatvédelem oktatásában és kutatásában, mivel az etikus állatorvoslás és az állatvédelem közös alapokon, értékeken nyugszik, és közös célokkal rendelkezik. égh Ákos, a MÁÁT elnöke kiemelte: a társaság megalakulása óta feladatának tartja, hogy a magyarországi állatvédelmi munkát tudományos alapokkal támassza alá, oktatási anyagokat állítson össze. (MTI)