A madárinfluenzával kapcsolatos közvetett termelői és kereskedői károk ellentételezésére a Baromfi Termék Tanács a napokban nyújtja be javaslatait a kormánynak – tudta meg a Magyar Hírlap. A tanács azt is szorgalmazza, hogy kormányrendeletben szigorítsák a baromfitartás szabályait.
A hízott máj (liba és kacsa) termelés száz százalékát adja az Alföld, elsősorban Bács-Kiskun, de Csongrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyék tenyésztői is. Ennek 80 százaléka kárba veszett a madárinfluenza miatt. A vízi szárnyas (hízott liba mellett pecsenyekacsa, húsliba) termelés kétharmadát az Alföldön állítják elő, ennek 70 százaléka vált az enyészet martalékává. A Magyar Hírlapnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója úgy fogalmazott: a leölések után az érintett 280 baromfitelepből csupán kettő-kettő foglalkozik pulykákkal, illetve csirkékkel.
A madárinfluenza miatt eddig hárommillió baromfit pusztítottak el az állategészségügyi hatóságok másfél hónap alatt, a közvetlen kár hárommilliárd forint. Az állam száz százalékban megtéríti a kiirtott baromfik piaci értékét és a megsemmisített takarmány költségét.
A közvetett károk miatt – ami milliárdos nagyságrendű – a Baromfi Termék Tanács azt javasolja a kormánynak, hogy kapjanak ellentételezést a termelők, a kereskedők és a feldolgozók is. Csorbai Attila hangsúlyozta: a termelőknek közvetett kárt okoz, hogy jelenleg áll a termelés hatósági intézkedések miatt, nem tudnak telepíteni állatállományt a tenyésztők. A tanács most azt számolja ki, hogy egy négyzetméter felületen egy napra vetítve milyen kompenzáció illetné meg a tenyésztőket a munkabér-kiesés és az amortizációs költségek, bankhitelek következtében. A cél: ne kelljen senkit sem utcára tenni, és képesek legyenek visszafizetni a kölcsönt. Szintén ellentételezést kérnek túltermelési költségekre, ugyanis a kórral nem fertőzött, de megfigyelési körzetben lévő cégek sem értékesíthetnek tojást, csak vágóhídra vihetnének baromfit, például napos csibét. Javaslatukat a múlt héten már továbbították a földművelésügyi tárcának.
A terméktanács azt is szorgalmazza, hogy kormányrendeletben szigorítsák a baromfitartás szabályait. A javaslat szerint mindenhol kötelező lenne a fedett etető-itató, így vadmadarak nem juthatnának be. A telepeket el kellene különíteni egymástól, és kötelezően kerítéssel körbevenni. A rágcsálóirtásra nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Kötelezővé válna a munkaruhacsere, illetve az autók fertőtlenítése is.
(Magyar Hírlap)
Ellátási gondokat tapasztalnak az üzletláncok
A madárinfluenza-járvány miatt a beszállítók csak részben tudják biztosítani liba- és kacsahúsból a hazai üzletláncok által megrendelt mennyiségeket.
A CBA Kereskedelmi Kft. a liba- és kacsahúsnál Márton nap (november 11.) óta ellátási gondokat tapasztal. A megrendelt mennyiségeket a beszállítók csak részben képesek teljesíteni, a termékféleségekből sokszor áruhiány alakul ki. Az Auchan Magyarország is arról számolt be, hogy érzik a madárinfluenza hatásait. Mivel sok vágóhíd nem üzemelt az elmúlt hónapokban, a kacsa- és libahús termékek esetében ellátási problémákat tapasztalnak.
A Lidl Magyarország ugyanakkor arról tájékoztatta az MTI-t, hogy beszállítóinál jelenleg az üzemek éves nagykarbantartása folyik, ezért a következő két hétben a friss kacsa- és libatermékek nem lesznek elérhetőek. Ezt követően viszont, február elejétől az áruellátás ismét folyamos és zavartalan lesz. A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. is a beszerzési lehetőségek szűküléséről ír. Jelenleg csak heti egy beszállítást tudnak vállalni a korábbi három helyett, ez pedig az igényeknek mindössze 10-20 százalékát képes kielégíteni. (MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön