Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Komoly gondokról – méhek pusztulásáról, mézminőség-romlásról – számoltak be hazai méhészek. A NÉBIH bár tud a méheket pusztító atkabetegségről, jelentős méhhullást nem tapasztalt, mint ahogy minőségi problémát sem.

Az utóbbi hetekben két megye méhészei is aggodalmasan nyilatkoztak. Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy az elmúlt tíz évben ennyire rossz évet még nem zártak a magyar méhészek, közepes alatti termés, alacsony, dömpingár-szintű vagy az alatti felvásárlási ár is nehezítette a munkát.

Atkafertőzés öl

Az elnök szerint ráadásul az utóbbi években egyre többen és – a jövedelmezőség javítása érdekében – egyre több méhcsaláddal kezdtek méhészkedni, ám a méhlegelők nagysága nem nőtt. Néhány megyében az egy négyzetkilométerre eső méhcsalád-szám 16-18 (Békésben 14), miközben a hetvenes-nyolcvanas években ez a szám 4-5 volt. Mint mondta, a mézelő növények méztermelő-kapacitása adott, ha több méhcsalád jut a területre, akkor az egy családra jutó hozam csökken. Megjegyezte sok kínai és dél-amerikai méz jelent meg az európai és a magyar piacon, ami túlkínálatot eredményezett.
Szerinte további nehézséget jelentett, hogy több területen nagy károkat okozott a Varroa atka nevű kártevő; egyes termelők vesztesége eléri az 50-70 százalékot. Haász Ferenc úgy vélte, országos szinten 15-20 százalékos méhpusztulással lehet számolni. (Békés megyében mintegy ezren foglalkoznak méhészkedéssel, a megyei egyesületnek 650 tagja van. A méhcsaládok számát hetvennyolcezerre becsülik.)

Idegen mézeket kevernek?

A teol.hu-nak pedig a Tolna megyei Völgy Méhészet vezetője, Lengyel Péter azt mondta, hogy a nyár végi atkafertőzöttségnek és az enyhe ősznek köszönhetően a hazai méhállomány nyolcvan százaléka elpusztult, így nehéz tavaszi szezonkezdet vár a méhészekre. Hozzátette, „nagyon komoly bajban van az ágazat”.
– Nagyon sok a fiatal, hobbi méhész, akik nem védekeznek megfelelően a fertőzések ellen. Az atkafertőzöttség már a nyár végén meggyengítette az állományt. A kaptárban lévő méhek megtalálják a kósza rajokat, a „gyenge” családoktól elkapott fertőzéseket pedig beviszik a kaptárba. Mézzel terjednek a legkomolyabb betegségek: az atka, az érzékeny veszteséget okozó parazitás betegség (nosema), vagy a nyúlós költésrothadás. Ehhez társul, hogy az emberek nem veszik a mézet; közel harminc százalékkal esett vissza a méz felvásárlási ára. Másfél év alatt az akácméz kilónkénti kétezer forintos felvásárlási ára a felére csökkent. Sok kezdő méhész hitelből próbál meg méhészetet felépíteni, nekik termelni kell. Az Ukrajnából és Ázsiából behozott kétes eredetű olcsó mézet keverik a hazaival, így ezekkel az árukkal kapcsolatban súlyos élelmiszer-biztonsági aggályok, illetve minőségi problémák fogalmazódnak meg. A termékek egyharmada hamis, azaz iparilag előállított, mézhez hasonló édes készítmény. Hiába állunk az unióban negyedik-ötödik helyen méztermelésben, az ágazatban folytatódhat az elmúlt évek sanyarú tendenciája – jegyezte meg.

A súlyosnak látszó helyzetre való tekintettel a nak.hu megkereste a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is, hogy tudnak-e a méhészek által jelzett betegség-problémákról, és a hivatal is ennyire aggasztónak látja-e a hazai méhészetek, a méhállomány állapotát.

Jelenteni kellene

A NÉBIH sajtóosztálya azt közölte, hogy bár az őszi méh- és lépminta-vizsgálatok alapján az elmúlt évekhez képest valóban jelentősen nőtt a Varroa-atkával súlyosan fertőzött családok aránya, de nagymértékű méhpusztulásról nincs tudomásuk, és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szaktanácsadói sem számoltak be ilyenről. A NÉBIH szerint a tapasztalt súlyos atkafertőzés miatt valóban várhatóak méhcsalád-pusztulások, illetve sok méhcsalád súlyos legyengülése, de országos szinten 80 százalékos méhpusztulás semmiképpen sem valószínű.

Mint közölték, a Varroa-atka elleni hatékony fellépés elsősorban a méhész feladata és felelőssége, ehhez pedig elengedhetetlen a méhcsaládok atkafertőzöttségének folyamatos ellenőrzése az egész méhészeti szezon folyamán. Ha a méhek pusztulásának, legyengülésének okát a méhész nem ismeri, fontos a laboratóriumi mintaküldés és a pontos kórelőzményi adatok feltüntetése a vizsgálati megrendelőn. A NÉBIH csak így tudna tudomást szerezni a méhpusztulásokról, valamint azok okát kideríteni, illetve az esetlegesen kialakuló gyógyszerrezisztenciát is csak így lehet felderíteni.
A NÉBIH hozzátette, ha valamely méhészet nagymértékű pusztulást tapasztalt, azt a hatósági állatorvos felé jelentenie kell. Az egészséges méhállomány védelme és a méhbetegségek szétterjedése ellen leginkább az írott és íratlan szabályok betartásával lehetne tenni. A hivatal megjegyezte, a Varroa- és Nosema-fertőzés nem mézzel terjed, azzal a nyúlós költésrothadás spórája terjedhet, ez azonban a méz visszaetetésének tilalmával megelőzhető.

Nem engednek be semmit

Ami pedig az „idegen mézeket” illeti: az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság adatai alapján elmondható, hogy 2015. december 7., egy országos főállatorvosi határozat kiadása óta nem érkezett mézszállítmány Kínából Magyarország területére. Más harmadik országból történt beszállítás: ukrán eredetű méz érkezett, valamint kis mennyiségű argentin és tajvani mézszállítmányokról tettek bejelentést, melyek nem közvetlenül, hanem más uniós országon keresztül érkeztek hozzánk.

2016-ra viszont a harmadik országokból történő mézbeszállítás gyakorlatilag megszűnt, kizárólag Ukrajnából származó méztételekről érkeztek bejelentések, melyek csak két megyét érintettek és ezekből mintavétel is történt, a minták vizsgált paramétereik tekintetében megfeleltek az élelmiszerkönyvi előírásoknak. Ennek alapján
Mindezekből az következik, hogy „az Ukrajnából és Ázsiából behozott kétes eredetű olcsó mézet keverik a hazaival, így ezekkel az árukkal kapcsolatban súlyos élelmiszer-biztonsági aggályok, illetve minőségi problémák fogalmazódnak meg” kijelentést a NÉBIH – saját hatósági vizsgálatai eredményei alapján – nem tudja megerősíteni.

(nak.hu)