Jelentősen bővült a juh- és kecskeágazat az elmúlt öt évben, ugyanakkor a nyomott árak miatt kevesebbet fizettek a vevők az állatokért. Az FM pedig egy tenyészkos- és tenyészbak-beállítási program elindításán is dolgozik.
Jól teljesített az elmúlt években a juh- és kecskeágazat, kibocsátása folyó áron közel 50 százalékkal nőtt 2010-2015 között, volumenben pedig 11 százalékos volt az emelkedés – közölte a Feldman Zsolt, Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet fennállásának 25. éve alkalmából rendezett csütörtöki konferencián, amelyet a tárca és a terméktanács mellett az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezett.
Az helyettes államtitkár elmondta, a kiskérődző-ágazat tavalyi kibocsátása – az utolsó lezárt gazdasági évben – elérte a 20,8 milliárd forintot; ez a magyar mezőgazdaság kibocsátásának 0,8 százalékát adta, míg a 857 milliárd forintos állattenyésztés kibocsátásának 2,4 százalékát. Hozzátette, a juhállomány június elsején 1,235 millió, míg a kecskék száma a múlt év decemberében 72 ezer volt.
A juhállomány száma ez év június elsején 34 ezerrel volt magasabb, az egy évvel korábbinál. Az anyajuhok száma ugyanakkor 49 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban és a 809 ezret érte el. A kecskeállomány egy év alatt 2 ezerrel nőtt, az anyakecskék száma 34,1 ezret tett ki. Az anyakecskék száma 200 darabbal emelkedett. A juhágazatban 2012 óta folyamatosan nő az állomány. Az ágazat piaci helyét alapvetően a kivitel határozza meg. Az ágazat termelési értéke tavaly a KSH adatai szerint 15,1 milliárd forintot tett ki. (A kecskeágazat termelési értéke 2015-ben 1,5 milliárd forint volt.)
A vágójuh-termelés négyötödét külföldön, elsősorban Olaszországban, kisebb részben Romániában, Horvátországban, Franciaországban, Szlovákiában és Németországban értékesítik. Az árak szezonálisan változnak. Az elmúlt két évben ezt a szakértők elfogadhatónak ítélték. A termelői ár például a múlt év októberében kilogrammonként 1000 forint körül alakult.
A juhágazat támogatására tavaly összesen mintegy 8 milliárd forint jutott. Az idén hasonló összeggel – mintegy 7,88 milliárd forinttal – kalkulálhatnak a juhtartók. A helyettes államtitkár szerint ez a támogatási szint fennmarad a mostani uniós költségvetési ciklusban. Hozzátette: az anyakecske kisösszegű – de minimis – támogatását szintén fenn kívánják tartani, ami éves szinten az idén meghaladja összességében a 200 millió forintot. Ez egyedenként 7000 forintos támogatást jelent.
Feldman Zsolt megjegyezte, az FM egy tenyészkos- és tenyészbak-beállítási program elindításán dolgozik. Ezt a tervek szerint jövőre indítanák el, tervezett éves keretösszege 300 millió forint lenne.
Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke elmondta: az idei év nem volt kedvező a juhágazat számára, mert egész évben nyomottak voltak a bárányárak. Ez az jelenti, hogy a magyar bárányokért a vevők kilónkét 60-80 forinttal kevesebbet fizettek az előző évinél. Most a legkelendőbb 20-24 kilogrammos kategóriában az ár kilogrammonként 3,2 euró körüli, vagyis mintegy 950 forint körül mozog. A magyar juhágazatban évente mintegy 600 ezer bárányt értékesítenek, döntően exportra. Az ágazat árbevétele éves szinten 15-17 milliárd forint. A kecskeágazat termelési értéke 2015-ben 1,5 milliárd forint volt.
(MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön