Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Campylobacter baktérium szerepéről, hatásairól, az ellene való védekezésről tartottak szakmai konferenciát.

A Baromfi Termék Tanács (BTT) a Magyar Országos Állatorvos Egyesület Baromfi-egészségügyi Társaságával és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) közösen rendezett június végén egy szakmai konferenciát a Campylobacter baktérium szerepéről. A campylobacteriosis ugyanis egy állatról emberre terjedő betegség, hús elfogyasztásával juthat be az emberi szervezetbe.
Sréterné Lancz Zsuzsanna, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársa azt mondta, a campylobacteriosis a leggyakoribb olyan zoonózis, amelyet élelmiszerek közvetítenek. Megjegyezte, a betegség Magyarországon a bakteriális bélfertőzések között évekig a második helyen állt, de 2004-ben átvette a vezető szerepet a szalmonellás megbetegedések előtt. Idehaza évi 7000 esetet számoltak, a betegek 45 százaléka ötévesnél fiatalabb, a másik domináns korcsoportnak pedig a fiatal felnőttkor tekinthető.
– A megbetegedések fő forrása a nyers, vagy nem alaposan hőkezelt baromfihús, illetve az ehhez köthető keresztszennyezés. A campylobacteriózis úgynevezett gastrointestinális tünetekkel járó megbetegedés, amely az esetek néhány százalékában súlyos szövődménnyel, izombénulással járhat – tette hozzá.

Dublecz Károly, a Pannon Egyetem egyetemi tanára a broilercsirkék takarmányozásán keresztül vizsgálta a témát. Azt mondta, a takarmány összetétele és a különféle takarmány-kiegészítők használata befolyásolja a bél Campylobacter koncentrációját. Ugyanakkor szerinte a takarmányozás önmagában nem jelent megnyugtató megoldást a betegség ellen, de a komplex védekezési eljárások hatékony részét jelentheti. A bél Campylobacter tartalmának csökkentése egy-két nagyságrenddel jelentősen csökkentené a megbetegedések arányát is.

Sréterné Lancz Zsuzsanna kitért arra is, hogy hogyan lehet a kórokozó ellen védekezni a baromfitartó telepeken és az élelmiszer-feldolgozó üzemekben. A vágás és a feldolgozás során például a helyes higiéniai gyakorlattal: a berendezések megfelelő tervezésével és beállításával a béltartalom kenődésének minimalizálására, illetve a vágóhídi dolgozók oktatásával. Aztán létezne kémiai eljárások, amelyek közül a fagyasztás jelenleg a leghatékonyabb: 90 százalékos kockázatcsökkenés érhető el a hús 2-3 hetes, 50-90 százalékos kockázatcsökkentés 2-3 napos fagyasztással. A forrázások kezelésről jelenleg kutatások folynak az eljárás hatékonyságának részletes vizsgálatára, a besugárzás pedig egyelőre nem engedélyezett.

(forrás: BTT)