Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A sertéságazatban az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése fehéríti a gazdasági tevékenységet és ösztönzi a fogyasztást, ami stabilizálja az ágazatot; növeli a sertések számát és a belföldi legálisan gazdálkodó termelők versenyképességét - mutatott rá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Emlékeztetett arra, hogy a sertéságazat helyzetének javítására 2012-ben készült el a sertésstratégia. A dokumentum kidolgozása azért vált szükségessé, mert Magyarországon az ezredforduló utáni évekre a sertéslétszám 3 millió alá csökkent, az egy főre jutó fogyasztás pedig 25 kilogramm körülire. A nyolcvanas években még a sertések száma elérte a 10 milliót, az egy főre eső éves fogyasztás pedig meghaladta a 40 kilogrammot.

A sertésstratégia célul tűzte ki a 30 százalék körülire becsült feketegazdaság csökkentését, illetve az áfacsalások mérséklését. Ezt szolgálta 2014. január 1-jétől az élősertés áfájának, idén január 1-jétől pedig a tőkehús áfájának csökkentése 27 százalékról 5 százalékra.

A sertésstratégia első eredményei már mutatkoznak - állította a NAK elnöke. Ismertetése szerint a sertések száma gyarapszik az országban, már 3 millió felett jár. Az általános forgalmi adó csökkentése pedig növelte a ágazatban legálisan gazdálkodók mozgásterét, versenyképességét. Érezhetően csökkent az áfacsalások száma, fehéredett az ágazat gazdasági tevékenysége - jelentette ki Győrffy Balázs.

Megemlítette, hogy a sertésár a múlt évben mintegy 15 százalékkal csökkent, ez sertésenként mintegy 5000 forintos veszteséget okozott a termelőknek. Negatívan hatott a piacra tavaly a sertéshús rákkeltő hatásának "meglebegtetése" is. A tőkehús áfájának mérséklése ugyanakkor jó a termelőnek a feldolgozónak, a kereskedőnek, mivel ez várhatóan mind a belföldi termelést, mind a belföldi fogyasztást serkenti - emelte ki az elnök.

Az MTI kérdésére elmondta, hogy az élősertés áfájának csökkentése a tőkehús irányába mozdította a szürke- és a feketegazdaság szereplőit, ezért javasolta a NAK, hogy az áfacsökkentés terjedjen ki a teljes termékpályára. A baromfi, a zöldség-gyümölcs és a tejágazatban is indokolt volna az áfacsökkentés - jegyezte meg.

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat számára stratégiai kérdés a minőség emelése, ugyanis csak a kiváló minőségű termék versenyképes és jól eladható. Ennek érdekében vezették be - a sertésstratégiával összhangban - a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegyet.

Tájékoztatása szerint a védjegy alkalmazására 627 kérelem érkezett, ebből 521-et bíráltak el pozitívan. További 50-et még vizsgálnak, 56-ot pedig elutasítottak.

A védjegy nemcsak a kiváló minőséget garantálja, hanem a nyomon követhetőséget is biztosítja. Annak érdekében, hogy a vásárló maga is meggyőződhessen egy-egy termék származásáról, a termékeket QR-kóddal szeretnék ellátni, amelyet okos telefonnal lehet leolvasni. Ezt várhatóan a Spar-áruházakban és üzletekben alkalmazzák majd elsőként.

A VHT elnöke az MTI-nek elmondta: a tőkehús alacsonyabb áfakulcsának január 1-jei bevezetése óta eltelt rövid időszak miatt még kevés a konkrét tapasztalat, de annyi már most is érzékelhető, hogy az adócsökkentés hatását a fogyasztók közvetlenül is érzik, mert a tőkehús ára mérséklődött a kiskereskedelemben. Németh Antal kívánatosnak nevezte, hogy a pozitív sertéspiaci tapasztalatoknak köszönhetően más ágazatokban is csökkenjen az áfa.

A forgalmi adatok, a vásárlói érdeklődés már visszaigazolta, hogy helyes döntés volt a sertés tőkehús áfájának csökkentése 27-ről 5 százalékra - jelentette be a földművelésügyi miniszter kedden, egy vecsési Coop-áruházban tartott sajtótájékoztatón.

Fazekas Sándor elmondta, hogy az áfacsökkentésnek köszönhetően számos termék ára ezer forint alatt van. Hangsúlyozta: a kormány ezzel is szeretné segíteni a családok megélhetését, a kereslet növelését, a hazai sertéstenyésztés ösztönzését és az áfacsalásokkal terhelt sertéshúspiac kifehérítését.

Hangsúlyozta, hogy a magyar reformok működnek, és a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, hogy csökkenjenek az adók, és megjegyezte, hogy 2016. az adócsökkentések éve.

A miniszter jelezte: az áfacsökkentés országos szinten a családok élelmiszerre fordított költségeinek mintegy 25 milliárd forintos mérséklését jelenti.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a kereskedelem, a termelők és a minisztérium összefogásának eredménye az, hogy kidolgozták és a megfelelő időpontban életbe léphetett az áfacsökkentés. Hozzátette: "bízom abban, hogy az árak továbbra is tartósan alacsonyak maradnak, és hogy a növekvő kereslet segít a nehéz helyzetbe került termelőkön".

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy 10-15 százalékos forgalombővülésre számít a sertéshús piacán. Arra a felvetésre, hogy késztermékek esetében várható-e a közeljövőben áfacsökkentés, a miniszter közölte: elemezni kell a hatásokat, és a tapasztalatokra alapozva lehet kidolgozni további termékek áfacsökkentését. Megjegyezte: ilyen előkészítő munkák zajlanak a Földművelésügyi Minisztériumban (FM).

Csepeli Lajos, a Coop Hungary Zrt. igazgatóságának elnöke közölte, hogy a Coop teljes egészében továbbadja a sertés tőkehúst érintő áfa mérsékléséből adódó árelőnyt vásárlóinak, így az árcsökkentést minden vásárlójuk tapasztalhatja az ország közel kétezer településén, mintegy háromezer üzletben.

Január elsejével 27 százalékról 5 százalékra mérséklődött a sertés tőkehús általános forgalmi adója (áfa). Az FM december végén azt közölte, hogy az intézkedés hatására a fogyasztók várhatóan 17 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak sertés tőkehúst. Kedvezőbb áron lesz kapható például a kicsontozott comb és lapocka, csontos és csont nélküli karaj és tarja. Ugyanakkor a belsőségekre, valamint a feldolgozott húsféleségekre - mint a kolbász, szalámi, párizsi, felvágottak - már nem terjed ki az 5 százalékos áfakulcs. Hozzátették: a kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a kiskereskedelmi szereplők érvényesítsék az áfacsökkentést a végső fogyasztói árakban.

(MTI/NAK)