A magyar állategészségügyi hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik segíteni a kéknyelv-betegség miatt érintett állattartók helyzetén - tudatta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott válaszában, amely hétfőn jelent meg a parlament honlapján.
A miniszter Magyar Zoltán, jobbikos képviselő írásbeli kérdésére, miszerint hogyan fogja segíteni a kormány a kéknyelv betegség miatt nehéz helyzetbe került állattartókat, kifejtette: a tavaly októberben megjelent kéknyelv-betegség miatt az uniós jogszabályi előírásoknak megfelelően rendelték el a korlátozó intézkedéseket.
Az élőállat szállítások megkönnyítése érdekében a magyar hatóság élt azzal a jogszabályi lehetőséggel, hogy a betegséget terjesztő vektor szúnyogok aktivitásának megszűnésekor – azaz hideg időjárás esetén – a helyi zárlat alatt nem álló gazdaságokból lehetséges a kiszállítás. Magyarországon ez az úgynevezett vektormentes időszak december 3-án kezdődött, erről a tárca tájékoztatta az Európai Bizottságot és a többi tagállamot is. Rámutatott: a szállítási szabályok, korlátozások csak az élő állatok belföldi és tagállamok közötti szállítására vonatkoznak, a harmadik országok saját belátásuk, illetve piaci igényeik szerint korlátozzák importjukat.
Fazekas Sándor tájékoztatása szerint ezért az ország kiemelt kereskedelmi partnereit - Orosz Föderáció, Törökország, Izrael - külön levélben tájékoztatták a magyarországi járványügyi helyzetről, továbbá az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) által kialakított nemzetközi ajánlások figyelembevételével kérték a magyar export zavartalan folytatását.
Emlékeztetett arra, hogy a korlátozások az állati eredetű termékekre - köztük a húsra - nem vonatkoznak, csak az élő állatokra. Amennyiben a megtermelt, feldolgozott élelmiszert közfogyasztás céljából forgalomba hozzák, a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályok szerint csak engedélyezett vágóhídon történhet az állat levágása. A vágópontok olyan engedélyezett vágóhidak, amelyek esetében a tulajdonos a létesítmény kialakítása során élhet minden olyan könnyítési lehetőséggel, amelyet az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet megenged.
Közölte: Magyarországon 209 háziasított patást vágó létesítmény van, amelyből 45 vágópont. Utóbbiból 2010-ben mindössze 13 volt, a számuk az elmúlt években nőtt. A miniszter szerint így minden állattartó találhat olyan engedélyezett létesítményt, amely megfelelő higiéniai környezetet biztosít az élelmiszertermelésre szánt állatok vágásához. Az engedélyezett létesítmények listája naprakészen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján mindenki számára hozzáférhető - írta.
Arról is beszámolt, hogy folyamatban van a vágópontok működésének részletes szabályairól szóló rendelet módosítása. A módosítás egyrészt a vágópontokon végezhető tevékenységek körét kibővítené a nyúl, strucc, emu, nagyvad és ezek tenyésztett egyedeinek vágásával, és - ha a létesítmény kialakítása ezt élelmiszerbiztonsági szempontból megengedi - lehetőséget ad a vágóponton az állati testek darabolására, csontozására, a sertés és szarvasmarha hús feldolgozására is.
Fazekas Sándor közölte: a tervezet közigazgatási egyeztetése már lezajlott, s tart az úgynevezett uniós notifikációs egyeztetési eljárás, ami előreláthatólag február 20-án zárul. A fentieken túlmenően a magyar állategészségügyi hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik segíteni az érintett állattartók helyzetén, beleértve a beteg állatok leöléséért kifizetett állami kártalanítást és az egyéb felmerülő kiadásokhoz, például monitoring vizsgálatokhoz az unió felé benyújtott társfinanszírozási kérelmet - olvasható a válaszban.
Forrás: MTI
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön