A fajtaválaszték bővítését és a precíziós művelést ajánlotta a gazdák figyelmébe az aszálykárok megelőzéseként a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója június 3-án, hétfőn Hajdúhadházon, a NAK és a NAIK által szervezett, ,,Szárazságban is eredményesen" című konferencián.
Gyuricza Csaba NAIK-főigazgató a felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák nem fordítanak kellő figyelmet a szárazságtűrő növényfajták termesztésére. A kedvezőtlen talajművelési szokások közül kiemelte a nyári szántást, a vízvesztő, teljesítményt rontó tarlóművelést, az őszi szántások rossz minőségét és a felszínvédelem hiányát a nyári hónapokban. Mint mondta, az aszály elleni védekezés leghatékonyabb technikai eszköze a precíziós gazdálkodás, és hosszú távon Magyarországon sem lesz más út.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége elnöke a fórumon ugyanakkor úgy fogalmazott: „a legkorszerűbb technológia sem hoz áttörést, ha nincs elegendő víz". Szerinte a kormány meghozta az induláshoz elegendő intézkedéseket, és évi 17 milliárd forintot biztosít az öntözés fejlesztésére. Megemlítette, hogy a csaknem ötmillió hektár hazai szántónak jelenleg csak mintegy két százalékát öntözik a gazdák. Megítélése szerint az öntözött területek jelentős növelésére van szükség, amihez állandó víztározók kellenek, illetve rendbe kell tenni a csatornákat, a vízügyi műtárgyakat. Fontosnak nevezte, hogy a meglévő vizeket ,,ne engedjék el" a területekről, ,,ahol rendelkezésre áll a felszíni víz, azt hasznosítani kell". A MAGOSZ elnöke jelezte: a Nemzeti Földügyi Központ főosztályaként hamarosan létrejön egy öntözési központ, amely a bürokratikus akadályok leküzdésében is segíteni fogja az öntözni akaró gazdákat.
Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hajdú-bihari elnöke szerint paradigmaváltásra van szükség az öntözés területén. Sürgette, hogy a Tiszából gravitációs úton biztosítsanak elegendő vizet a Keleti-főcsatorna térségében gazdálkodók ellátásához.
(MTI)