A magyarországi mezőgazdasági adottságok, valamint a piaci és agrárpolitikai környezet egyaránt kiváló feltételeket nyújt a hazai olajos magvak termeléséhez. Ugyanakkor az ágazatot nagyban befolyásolja, hogy a magyar termelőknek mennyire sikerül alkalmazkodnia az időjárási szélsőségekhez – vélik OTP Agrár szakértői.
A világ szántóterületének kétharmadán gabonát és olajnövényt termesztenek és az EU-ban is hasonló az arány. Míg az olajos növények közül globálisan a szója a legnagyobb termőterületű, addig az Európai Unióban, illetve Magyarországon a repce és a napraforgó a meghatározó. Az ágazat stabilitása részint e növények termesztési eredményességének köszönhető, hiszen a napraforgó és a repce ágazati eredménye 2010 után – az évek átlagában – jóval meghaladta a hektáronkénti 100 ezer forintot.
Az EU mezőgazdaságán belül az említett két növényfaj hazai termelése jóval nagyobb arányt képvisel, mint egyébként a magyar mezőgazdaság egésze. A napraforgót tekintve az elmúlt években Magyarország volt a második legnagyobb termesztő az Európai Unióban.
Hazánkban, mivel a környezeti és talajadottságok, valamint a gazdasági tényezők is kedveznek az olajos magvak termesztésének, e növények vetésterülete és átlaghozama is nőtt az elmúlt években. Ugyanakkor – mind a nemzetközi, mind a magyar piacon –, a termésátlagok emelkedésével növekedett a termésingadozás is. Magyarországon a jövedelem-instabilitást okozó hozam-ingadozásokban az időjárási tényezők mellett, főleg a technológiai hiányosságok játszottak szerepet, például az alacsony szintű műtrágya-felhasználás és kevésbé hatékony növényvédelem, ám ezen tényezők mérsékelhetőek.
Míg a napraforgó viszonylag jól tűri a szárazabb időjárást, addig hazánkban a repce esetében sok esetben szükségessé válhat az öntözés. Emellett a precíziós gazdálkodás térnyeréséhez is elengedhetetlen az öntözésfejlesztés.
Bővebben a témáról a Szuperfarm.hu-n olvashatnak.
(forrás: OTP Agrár)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön