Növénytermesztés

Az őszi kalászosok termését nagymértékben befolyásolhatja még az időjárás. Egy biztos: a gabonán most sok múlik – írta a Figyelő legfrissebb összeállításában.


Tavaly a gazdaság dinamikus növekedéséhez a mezőgazdaság is hozzájárult. Az agráriumban a termelés 3,1 százalékkal nőtt az előző évi visszaesés után. A gabonafélék kibocsátása úgy bővült, hogy a termelés mintegy háromnegyedét adó búzáé szinten maradt, ráadásul a 2017-esnél kisebb termésátlagot sikerült csak elérni. A rekordközeli teljesítmény a húzótermékek – például a baromfi, a kukorica – tavalyelőtti alacsony bázisa miatt egyfajta visszarendeződésnek tekinthető.

A fentiek értelmezéséhez nem árt felidézni, hogy a kalászos gabona vetésterülete éves átlagban 1,3 százalékkal nőtt ugyan, ötéves középértéket tekintve viszont csökkent. A búzából, amely az összes gabonatermés 76 százalékát adta, 2017-hez képest 6,5 százalékkal nagyobb területről ugyanannyi, 5,2 millió tonna termést takarítottak be tavaly. A múlt év októberében még csak az látszott, hogy jó ütemben haladtak az őszi szántóföldi munkák, haladt a vetés is a száraz időjárásnak köszönhetően, ugyanakkor a gabonapiaci szakértők hiányolták a csapadékot. Azaz jó előjelek voltak az idei termésre vonatkozóan, ugyanakkor a száraz idő kedvezőtlenül hatott a kelésekre. Nem igazán volt ez másként persze másutt sem a térségben. A 2018-as őszi vetések Európa-szerte késésekkel és fennakadásokkal indultak a tavaly május óta tartó szárazság miatt – emlékeztettek az Agrárminisztériumban. Mint kifejtették, a vetésekkel kapcsolatos problémák elsősorban észak- és nyugat-európai régiókat érintettek. A Tallage francia piacelemző vállalat tájékoztatása szerint a búzatermelésben világelső EU-ban az őszi búza termőterülete a 2019/20-as gazdasági évben 24,1 millió hektár, öt százalékkal nagyobb az előző szezonhoz viszonyítva.

Magyarországon az előzetes adatok alapján az őszi búza vetésterülete kismértékben csökkent, várhatóan egymillió hektár alatt lesz, az őszi árpáé és az őszi káposztarepcéé pedig lényegében megegyezik az egy esztendővel korábbi értékkel – tették hozzá az agrártárcánál. Piaci információk szerint a tavaszi búza ez évre tervezett vetésterülete is csökkent: 1,9 millió hektár, szemben az egy esztendővel korábbi kétmillióval. Szakértők ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a gazdálkodók annak ellenére csökkentették a tervezett búzatermő-területet, hogy nőtt a gabonaféle ára. Az étkezési búzát október elején 21, míg a takarmánybúzát 26 százalékkal drágábban lehetett eladni, mint egy évvel azelőtt. A magasabb árszint pedig azóta is jellemző a piacra.

Jelenleg az elvetett növények nyugalmi állapotban vannak, a szántóföldi munkálatok szünetelnek, régiónkban a megfelelő vastagságú hótakaró kielégítő védelmet nyújt a fagyok ellen – hangsúlyozták az Agrárminisztériumban. Hozzátették, hogy a 2019-es kilátásokat az őszi vetések áttelelése, a tavasziak alakulása és a vetéseket követő időjárási tényezők befolyásolják majd. A növénytermesztők tudják, hogy a búza a hideg telet hótakaró védelmében jobban viseli, azonban a szakértők szerint a kilencven napot meghaladó hóborítás már káros hatással lehet a későbbi fejlődésére. A növény csapadékigénye szerény, de az optimális fejlődéséhez szüksége van 500-600 milliméternyire – azonban a mennyiségnél fontosabb az arányos eloszlás. A termést ugyanakkor számos tényező csökkentheti. Ilyen például a szárazabb tavasz, ha mondjuk a május csapadékszegény, vagy aratáskor a betakarítást késleltető esős idő és a megdőlést előidéző május végi, június eleji viharok is. A hazai szántóföldi növények állapotának átfogó és részletes felmérése mindenesetre a téli időszakot követően, 2019. április első felében várható. Ezt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi majd, az eredmények pedig minden érdekelt számára elérhetők lesznek.

A kiváló minőségű hazai földeken az egy hektárra jutó növénytermesztés jelenleg nem éri el az uniós átlagot, és az élőmunka-termelékenység hatékonysága is elmarad a nyugat-európai országokétól. Ehhez pedig hozzátehetjük azt, hogy a mezőgazdasági vállalkozói jövedelmek háromnegyede hazai és EU-s támogatásokból származik ma Magyarországon. Nem véletlen, hogy a kormányzati erőfeszítések egy ideje inkább az egyre hatékonyabb földművelés irányába hatnak. Egyáltalán nem mindegy viszont, hogy milyen hatékonysággal használják fel a célzott forrásokat az agrárágazat szereplői.
Nagy István miniszter 2019-et az építkezés évének nevezi a magyar agráriumban, a kormányzati beruházások és támogatások révén. A tárca minden intézkedésénél leginkább a versenyképesség növelése számít, és azon dolgoznak, hogyan lehet egy hektár termőterületen minél nagyobb jövedelmet elérni. Nem véletlenül, hiszen hazánk egyik fő gazdasági potenciálja az agráriumban és az élelmiszeriparban rejlik. Sok függ tehát attól, hogy mi lesz a gabonával – az idén is, sőt, ha lehet mondani, egyre inkább. A környezeti és egyéb kihívások erősödésével egyidejűleg a tét jóval több annál, mint hogy meglesz-e az ország kenyere vagy a takarmánynak való, illetve az aktuálisan elegendő exportárualap.


(forrás: Figyelő)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei