Növénytermesztés

Jelenleg a 9 ezer hektárt sem éri el az üzemi méretű burgonyatermesztés, és csökken a vetőgumó-termesztő terület is – hangzott el a nyírteleki szakmai, fajtabemutató tanácskozáson. Mint kiderült, a nehézségek ellenére jól is jövedelmezhet ez a munka.


A burgonyatermelés ma tiszteletre méltó tevékenység. Régen is nehéz volt ez a munka, és jelenleg sem könnyebb – vezette be előadását Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke a nyírtelek-gyulatanyai országos burgonya tanácskozáson 2018. szeptember 4-én, ami egyben a NAK és a NÉBIH közös fajtabemutatója is volt egyben.

Az, hogy „nem könnyebb”, szerinte érzékelteti a termőterület folyamatos csökkenése is. Mint mondta, a KSH statisztikáiban 2015-ben még 18197 hektár (és 412 ezer tonna) termés szerepelt, ebből azonban mindössze 8971 hektárra adtak be területalapú támogatásra kérelmet, azaz már a 9 ezer hektárt sem érte el az üzemi méretű burgonyatermesztés. 2016-ban már csak 8712 hektár volt, majd 2017-ben 9244 hektárra emelkedett, de 2018-ban ismét 8088 hektárra esett vissza, és az összes termőterület is tovább csökkent. (De nem csak a termőterület nagysága esett vissza: mint Lukács József, a NÉBIH NKI igazgatója elmondta, a vetőgumó-termesztés idén 154 hektáron folyik, ezt a 2000-es évek elején még közel 300 hektárnyi területen végezték.)

– Az idei évben a burgonya kezdeti fejődése az aszályos időszakra tevődött, ezért a tőszám-beállottság sok helyen alacsonyabb az optimálisnál. Aki az aszályban öntözött, az gyenge közepes termésre számíthat. A csapadékosra fordult időjárás már kedvezett az állományoknak, de azokon a helyeken, ahol több csapadék hullott, jelentős belvíz is kialakult, és az állomány víz alá került – emlékezett meg a gondokról. – A burgonyabogárral is sok a probléma, a folyamatos inszekticides kezelés ellenére is jelen vannak, és pusztítják a lombozatot. Ennek, illetve a kedvezőtlen időjárásnak a hatása a termésmennyiségben is megmutatkozik majd. Az előzetes termésbecslés során gyűjtött adatok szerint mindössze 25,9 tonna/hektáros termésátlagra számítunk. Burgonyából az üzemi átlagtermés a hazai klimatikus viszonyok közt 40 tonna körüli lehet. Ehhez képest azonban a tényleges termésátlagok ennek alig több mint a felét mutatják, azaz 25 t/ha körül alakulnak, ahogyan az idei évben is.

Zászlós Tibor a termőterület-csökkenés kapcsán megjegyezte: a beavatkozás iránti igényt is komolyan fel kell vetni. Szerinte a burgonya nem csak azért nagyon fontos termék, mert emelkedik a súlya a fogyasztói kosárban, hanem azért is, mert alapvető élelmiszer lévén, a lakosság igen érzékeny az árának változására.
– A visszaesés egyik okának a burgonyatermelés kiszámíthatatlan, erősen ingadozó jövedelemtermelő képességét látjuk. Egyes években jelentős veszteséget okoz a piac összeomlása, míg más években tisztes jövedelmet produkál – tette hozzá. – Mivel a kínálat erősen függ az EU nagy burgonyatermelőinek adott évi termésétől is, nemzetközi függésünk e terméknél is jelentős. Ráadásul, a többi mezőgazdasági tömegcikk piacához hasonlóan, a burgonyatermésünk is rendre azokat a tendenciákat mutatja, mint a versenytársaké. Például, ha a németeknél kevesebb burgonya terem, akkor általában nálunk is. Az egyre több szélsőséges időjárási jelenség is tovább fokozza a bizonytalanságot, rontja a termelési kedvet. Meg kell állapítani, hogy az öntözés elengedhetetlen a sikeres burgonyatermesztéshez, ami éves szinten az eddigi kedvezményes vízdíjak mellett is belekerült hektáronként átlagosan 200 ezer forintba.

Zászlós Tibor hozzátette, problémát jelent az is, hogy a burgonyatermesztés beruházási és lekötött eszközigénye igen magas. A minőségi vetőgumó hektáronként 400-500 ezer forintba kerül. A termesztés további költségei közül a növényvédelem költsége körülbelül 150 ezer forint egy hektáron, a műveleti költségek 100-200 ezer forint között mozognak, műtrágyára pedig hektáronként 60-80 ezer forintot költenek a gazdák. Összességében tehát, ha szakmailag mindent kifogástalanul szeretnénk megoldani, akkor egy hektár intenzív burgonya költsége elérheti az 1-1,2 millió forintot is.

A NAK alelnöke úgy vélte, a piac tisztítása is elengedhetetlen. Ezt szolgálja szaktárca azon intézkedése is, amely szigorította az étkezési burgonya forgalomba hozatali szabályait. Megjegyezte a statisztikai adatokból az is látszik, hogy kevés termelő használ fémzárolt vetőgumót, és mint mondta, azt nem tudni, hogy azért mert nincs rá pénzük vagy mert, nem akarják.

Ez utóbbi fontosságát Lukács József, a NÉBIH NKI igazgatója is megemlítette. Úgy vélte, ennek használata garantálja a genetikai potenciált, garantálja a fajta és a faj tisztaságát, nem utolsó sorban pedig a nyomon követhetőséget. Mint mondta, a nemzeti fajtajegyzékben 37-féle burgonya van, míg az uniósban 1657 – azaz a hazai termelők ennyi közül dönthetik el, hogy melyik számukra a legalkalmasabb. A szakember hozzátette, míg például 2017-ben 4 fajtát jelentettek be a hazai nemesítők a NÉBIH-nél vizsgálatra, addig idén mindössze egyet.

Nyírtelek-Gyulatanyán idén 51 burgonyafajtán végeztek/végeznek kísérletet, együttműködésben a hazai nemesítőházakkal és forgalmazókkal, ezek egy részét mutatták be a részt vevő gazdálkodóknak csak szóban, merthogy a hirtelen lehulló nagy mennyiségű eső miatt a szántóföldi terepszemle elmaradt. (A NÉBIH helyi fajtakísérleti állomásán burgonyatermesztésben tartósan 500 mázsa/hektár feletti hozamokat érnek el.)

A szakmai előadások során egy példán keresztül az is kiderült, hogy a termesztési tevékenység hektikussága, nehézsége ellenére bizony megéri ezzel foglalkozni. Gárgyán István, a Nitrogénművek Zrt. szaktanácsadója a mórahalmi, fátyolfóliás takarással végzett – műtrágyás – termesztés folyamatát ismertette, és mint mondta, itt a vetéstől a betakarításig eltelt három hónap végén, 400 mázsa/hektár termésmennyiség mellett, egyes gazdák közel 3 millió forint tiszta nyereséget könyvelhettek el az értékesítés után.

Míg ő a műtrágya-használat előnyeit is hangsúlyozta, Berettyánné Nagy Ildikó, a Baromfi Coop Zrt. területi képviselője a baromfitrágya jelentőségét emelte ki – már csak azért is, mert a mérések szerint a szervestrágyák közül ennek a beltartalmi értékei a legmagasabbak (után a juhtrágya a második legjobb). A baromfitrágya hasznosságát szintén egy példán keresztül érzékeltette: mint fogalmazott, egy partnerük ezt használja burgonyatermesztés során, majd később a burgonya helyére vetett kalászos is ebből „táplálkozik”.

Persze az sem mindegy, hogy milyen talajba kerül a vetőgumó, illetve a trágyák. Ugyanis Magyarországon is érvényesülnek a globális talajromlási folyamatok, így szükséges a talaj minőségének javítása. Mint elhangzott, erre fizikai, kémiai, biológiai megoldások javasoltak, vagy éppen az itthon is elérhető riolittufa „bedolgozását” is ajánlott még.


(nak.hu/RF)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok