Kombájnra érett a napraforgó

A napraforgó- és szójafajták közötti eligazodásban segítették a NAK és a NÉBIH szakemberei a gazdálkodókat Székkutason. Mindkét kultúra esetében bőséges a választék.

Ember legyen a talpán, aki megbízhatóan tud ennyi közül választani – érzékeltette az Európai Unióban hivatalosan elismert és választható napraforgó- és szójafajták jelentős mennyiségét Csapó József, a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság, Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztály osztályvezetője a NAK és a NÉBIH közös, augusztus 28-i székkutasi fajtabemutatóján.

De, hogy mennyi is az annyi? Nos, több mint 1500 napraforgó- és több mint 450 szójafajta áll az európai gazdálkodók rendelkezésére. Ha csak a magyarországi kínálatot vesszük, akkor 58 napraforgó- és 54 szójafajta között válogathatnak. Valóban nem könnyű ennyiből megtalálni azokat, amelyek jó hozamokat és ezzel együtt elegendő bevételt is biztosítanak.

De éppen az (volt) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága célja az immár hagyományos fajtabemutatókkal, hogy a rendelkezésre álló szakmai információk átadásával segítse a gazdákat a tájékozódásban és a választásban; ezúttal a szója- és a napraforgó-termesztőknek szóltak a tudnivalók.
– A fajtabemutatókat azért kezdeményeztük, hogy segítsük a termelőket a piaci igények kiszolgálására szolgáló következő évi fajtaválasztásban. Egyértelmű, hogy az ilyen jellegű a rendezvényeken a legegyszerűbb összehasonlítani a klímaváltozásra az innováció segítségével létrehozott új fajtákat, illetve bemutatni azt, hogy miként szerepeltek ebben a rendkívüli időjárást mutató évben – mondta el köszöntőjében Szél István, a NAK Csongrád megyei elnöke.

A részletekről szólva Török Dénes, a NÉBIH székkutasi növényfajta-kísérleti állomásának vezetője elárulta, hogy azért is hasznosak az idei fajtakísérleti eredmények, mert helyben, kicsiben a nagyüzemi termesztést képezik le, illetve mert rendkívül jók a mészlepedékes csernozjom talaj adottságai (például homogén, valamint növekvő a humusz-, illetve a foszfor- és káliumtartalma). Egyetlen hátrányt nevezett meg: öntözni nem tudtak, így viselték a szélsőséges időjárás – a hol hetekig tartó aszály, hol a rövid idő alatt nagy mennyiségben lehulló eső – minden előnyét és hátrányát. Hozzátette, rövid időn belül azért szeretnék az öntözőrendszert kiépíteni. (Az állomáson egyébként 60 hektáron gazdálkodnak, ebből az idei kísérletekhez 15 hektárnyi területet használtak, 3300 parcellát kialakítva. A NÉBIH országos állomásain 850 fajtát vizsgáltak, a napraforgótól és a szójától kezdve a kalászosokig és cirokig.)

A napraforgótábla előtti szemrevételezés

Azt pedig már Szekrényes Gábor, a NÉBIH-NKI témavezetője tette hozzá, hogy napraforgóból 69 fajtát szemléztek, amiből – sajnálatára – mindössze 8 volt magyar nemesítésű. Hozzátette, az eltérő vetési időpontok miatt a napraforgótáblák a kezdeti fejlődés idején jelentős különbségeket mutattak, azonban azok július végére mérséklődtek. A napraforgó virágzási időszaka viszonylag hosszan tartott, emiatt a virágok megtermékenyülése jónak mondható. A növények egészségi állapota a korábbi védekezéseknek köszönhetően jó volt. Mint mondta, a napraforgó az állomás területén „kombájnra érett”, így a bemutató után a gépek aratni is kezdtek. A szójánál viszont szinte fordított volt a helyzet: a 68 vizsgált fajtából 23 volt magyar. Szekrényes Gábor hozzátette, ezek között megtalálhatóak voltak takarmány és étkezési célú, magas – közel 40 százalékos – fehérjetartalommal rendelkezők is. Mint mondta, a nyári csapadékos, párás időjárás nagyon kedvezett a szója fejlődésének Székkutason és az ország más pontjain is, a gyengébb talajokon is meglepően szép az állomány.

Kis globális kitekintést adva a hazai és a nemzetközi napraforgó- és szójapiacra a témavezető megjegyezte, míg a világon jelentősebb a szójatermesztés a napraforgóéhoz képest (2017-ben előbbi termésmennyisége 341 millió tonna volt, utóbbié 46,1 millió tonna), addig Magyarországon éppen fordított a helyzet. A napraforgót évek óta közel 600 ezer hektáron termesztenek, és az idei termésátlag az első becslések szerint elérheti a 3 tonna/hektár mennyiséget. A szója hazai vetésterülete néhány évvel ezelőtt növekedett jelentősen – mintegy 40 ezer hektárról közel 70-80 ezer hektárra –, ami annak köszönhető, hogy uniós és hazai támogatást is lehetett érte kapni. Szekrényes Gábor elmondta, észrevehető, hogy a szójánál csökkent a termesztési kedv és ezzel a vetésterület is, mivel az idei uniós előírások szerint egyes esetekben nem vehet részt a zöldítési előírások teljesítésében; így mintegy 60 ezer hektáron átlagosan 2,8 tonna/hektár termést várnak.

A szakember felvetett egy érdekes dolgot is. Mint mondta, a szója termésmennyisége 2015 és 2017 között 145-185 ezer tonna körül volt, és a garantáltan GMO-mentes növény szinte teljes egészében elhagyta az országot, helyette pedig külföldi, nem biztos, hogy ugyancsak GMO-mentes, takarmányozási és étkezési szója érkezett. Úgy vélte, ezen az irányon érdemes lenne változtatni.

Szekrényes Gábor azt tanácsolta a résztvevőknek, hogy tanulmányozzák a NÉBIH weboldalán is fellelhető éves fajtakísérleti eredményeket, aztán ezek, a saját sokéves tapasztalatok, a mostani bemutatón elhangzott információk és a terepi tapasztalatszerzés – amelyek aztán igazolták az előadáson elhangzottakat – birtokában döntsenek. Ami szerinte sem lesz könnyű…

Képgaléria az eseményről

(nak.hu/RF) (fotó: Lévai Zsolt)

A fordított áfa bevezetését kezdeményezik a szójára is

Fontos célként tűzzük ki a Magyarországon megtermett GMO-mentes szója hazai felhasználásának elősegítését, ezért kezdeményezzük – a gabonafélékhez hasonlóan – a fordított áfa intézményének bevezetését a szójára vonatkozóan – mondta Nagy István agrárminiszter egy csütörtöki szakmai rendezvényen, Homorúdon. Hozzátette, a minisztérium hosszú távú célja, hogy különböző megoldásokat ötvözve megszüntesse a GMO-szója behozatalt, és import függőségünket kiváltsuk hazai termesztésű takarmánynövényekkel. Ennek alapfeltétele, hogy megmaradjon az állattenyésztési ágazat versenyképessége. Mint mondta, a termelési kedvet elősegítő támogatási rendszer mellett az Agrárminisztérium új megoldásokat is keres a GMO-szója kiváltására. Ösztönzi a GMO-szója helyett az alternatív fehérjenövények, az ipari melléktermékek, az új összetételű fehérjetakarmányok alkalmazását takarmányreceptúrákban és takarmányozási technikákban. Elősegíti a megfelelő termesztés- és feldolgozási technológiák kifejlesztését, továbbá támogatja a hazai GMO-mentes szójanemesítési programokat. (AM Sajtóiroda)

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Kamara

Hatósági és Szakmai ügyek

Tájékoztatási szolgáltatás

Külkapcsolat

Szolgáltatások

Sajtó

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS