Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Idén nehéz lesz a másodvetés vetőmagszükségletét előteremteni, a műtrágyák árában lényeges változás nem várható, a növényvédő szerek terén azonban drágulás lehet. Többek között erről beszéltek inputpiaci szereplők a Portfólió március 6-i Agrárium 2018 konferenciáján.

Idén csökkenhet a szója vetésterülete a zöldítési szabályok szigorodása miatt, de nem számít lényeges visszaesésre Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Előadásában kitért arra, hogy vegyszermentesen sem lehetetlen megtermelni ezt a kultúrát, amire jó bizonyíték az osztrák gyakorlat. Szomszédunkban a 64 ezer hektárnyi szójaterület csaknem harmadán, 21 ezer hektáron bioszóját állítanak elő, amit 50-80 százalékos felárral értékesítenek a piacon.

A legfurcsább azonban az, hogy a vegyszermentesen termelt szója átlaghozamai egy cseppet sem maradnak el a konvencionálisétól. Hazánkban a 70 ezer hektárból mindössze ezren termesztenek így szóját, tehát van hová fejlődni. Bene Zoltán rámutatott: a gazdálkodási kedvet leginkább az adott kultúra jövedelmezősége határozza meg, márpedig 2,5 tonna feletti átlagokkal ez a növény bőséges hasznot hoz. Magyarországon öt megyében képesek ezt a hozamot produkálni, ebből a legnagyobb területen, 16 600 hektáron, Baranyában foglalkoznak a növénnyel. Ezen kívül Győr-Moson-Sopron, Vas, Tolna és Borsod megye számítanak eredményes szójakörzeteknek.
– Mivel a gazdák a termeléshez kötött támogatást mindenképpen megkapják, ezért azokban a gazdaságokban, ahol a szója rentábilis növény, mindenképpen benne fog maradni a vetésszerkezetben. Kiesésekre ott lehet számítani, ahol a 2 tonnát sem éri el a hozama – vélekedett a Karintia Kft. vezetője.

Mivel kevesebb gazdaság vág bele idén, a szója termeléshez kötött támogatásának fajlagos növekedése várható, Bene Zoltán a 70 ezer Ft/ha-os szintet sem tartja kizártnak. Ami a jövőt illeti, ha valóban beindul a nemzeti fehérjeprogram, és 8 milliárd forint érkezik a kultúra támogatására, 2023-ra teljesülhet a kormányzati célkitűzés, a 100 ezer hektárt átlépő szójatermő terület.

Az elmúlt 5 évben a kukorica határidős tőzsdei ára 11, a búzáé 15, a szójáé 8 százalékot esett az első negyedévet tekintve. Áll a piac, ezért állnak a kiszállítások is, ami Bene Zoltán szerint egyre nehezebb logisztikai helyzetet teremet a tavaszi kitárolási időszakban. Érdekes módon a műtrágyaárak sem nőnek, sőt ellenkezőleg: Németországban, amelyik gyártói oldalról meghatározó az európai piacon, az elmúlt 10 évben 275 euróról mintegy 200 euróra csökkent a 27 százalékos nitrogéntrágyák tonnánkénti ára, és eközben az éves ingadozása is 50 euró/tonna körüli szintre mérséklődött.

Rácz Zoltán, a Nitrogénművek kereskedelmi vezérigazgató-helyettese azonban a műtrágyaárak enyhe emelkedésére számít, mivel a földgázárak a 2016. évi mélypont óta nőnek, és ennek előbb-utóbb meg kell jelennie a fogyasztói árakban is. Szerinte az éves áringadozás is megmarad, hiszen a kereslet-kínálat egyensúlyát a termelési ciklusok folyamatosan megbolygatják, a március-április mindig is csúcsidőszaknak fognak számítani.

Simon Péter, az Eurochem Agro Hungary Kft. operatív igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet az Uraltól délre zajló kálibánya-beruházásokra. Mint mondta: a világ jelenlegi kálium-felhasználásának 13 százalékát lesz képes kielégíteni ez a két bánya. Ez a gyártók számára szomorú hír a termelőknek pozitív: árcsökkenést jelent a kálisó piacán. Szerinte a gyárak csak a termelés visszafogásával tudnak emelni az árakon.
– A növényvédő szerek terén viszont nagyon is valószínű az árnövekedés – jelezte Kökény Benő, a Monsanto képviselője. – Ennek alapvető oka, hogy Kína rákényszerült, hogy környezetkímélőbb gyártási technológiákra álljon át, ami óhatatlanul növeli a gyártási költségeket. Ennek egyenes következménye, hogy az olyan hatóanyagok, mint a glifozát, drágulni fognak. A totális gyomirtó további sorsával kapcsolatban rámutatott: a glifozátos készítmények pillanatnyilag nélkülözhetetlenek, a tarlókezelésben mindenképpen szükség van rájuk.

(forrás: Portfolio/nak.hu)